Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Korai hídépítés, fahidak A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI Korai hídépítés, fahidak A megye hídtörténetében a 16. századig szinte kizárólag helynevek, oklevelek jelentenek támpontot. Nógrád és Kékkő várát 1216-ban, illetve 1290-ben említik, Fülek királyi várából 1385-ből van adat; váraknál pedig hidak biztosan voltak. Oskövület feletti fahíd Ipolytamócon, Makai Tamás felvétele 1822-ben megállapodás született Nógrád és Heves megye között, hogy a Jobbágyi és Lőrinci hidakat Nógrád, Szurdokpüspöki és Pásztó hídját Heves megye építse meg [10]. 1826-ban Mocsáry hét Ipoly és három Zagyva-hidat említ, ezek közül hét fahíd volt, érdekes, hogy a pásztói és a lőrinci Zagyva-hidat kőhídnak jelezte, úgy látszik, hogy a tervezett hídépítések elkészültek [11]. 1842-ből híradás van Ipolydamásd fahídjáról [12]. Az 1844-ben készült II. katonai felmérésen legalább 190 híd szerepel, a kőhidak és fahidak megkülönböztetése nehéz, a nagyobb hidak ekkor zömében faszerkezetuek voltak [13], de akadtak kivételek. 1847-ből fennmaradt két terv is a Kóvár-Újkóvár közti Ipoly-hídról, az egyiket Killián mérnök készítette (5-8-5 öl), a másikat a Királyi Építési Főigazgatóság (3x6 öl) [14]. 1848-49-ben több fahíd romlott, pusztult, így a Hugyagnál, Pösténynél és Pincznél lévő IpolyEgy helynév: Konczhida bizonyítja, hogy ott híd állt [1]. A megye névadó várában a felvonóhíd mellett évszámot (1483) jelző tábla maradt, ennél a híd valószínűleg régibb lehetett [2]. A Drégelypalánknál álló fontos Ipoly-hídról, többek között, egy 1594-ből fennmaradt írás ad hírt, a hídról 1617-ből egy szép metszet is tanúskodik [3, 4]. Az I. katonai felmérésen 249 híd látható, ezek döntő többsége fahíd volt [5]. Az első hídterv 1788-ból Vámosmikola 16 nyílású műtárgyáról maradt fenn [6]. A fahidak javítása állandó feladat volt, rengeteg panasz, közgyűlési határozat szövege található Nógrád Megye Levéltárában. Különösen sok írás maradt fenn Hugyag (pl. 1799), Jobbágyi és Tar (18 db) hídjairól [7]. A kisterenyei szolgabíró favásárlásáról (1819) talált feljegyzést dr. Gáli Imre [8]. A héhalmi fahíd javítása 1818-tól többször is szerepelt a nemesi közgyűlések napirendjén [8, 9]. A kővári Ipoly-híd terve, Magyar Országos Levéltár hidakat felégették [15]. 1851-ből több adat van egyes utakon és kerületekben lévő hidak számáról, nagyobb hidak méretéről, így tudjuk a Gyarmat-Kékkő-Zólyyom országúton Ipoly-hídja 68 öl hosszú volt [15]. Hajós Bence kutatásai alapján a II. katonai felmérésen 19 Ipoly-híd látható, közülük 16 fahíd. 16