Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A megye adottságai

A megye adottságai A közúthálózat kialakulása A levert szabadságharc után a bécsi kormány államérdekből jelentős lépéseket tett az úthálózat rendszerének kidolgozása és a tényleges fejlesztés ügyében. Fest Vilmos kiváló statisztikai és nemzetgazdasági közleménye három állami és 6 országos utat ismertet Nógrád megyéből. A legismertebb a VI. Vác-Kassa 32 mérföld hosszú út részletesen ismerteti a kiépítendő és a már épülő vagy elkészült útszakaszokat, hidakat, tételesen megadja a Pincz melletti és a Rétságnál folyó út és hídépítés költségét, az úton lévő hidak és átereszek szerint (112 m, 298). Rendkívül értékes forrás ez a mű, s különösen is a kiváló térképe [9] (6. ábra). Nógrád megye álladalmi és országos útjai 1868-ban [9] Az 1867 évi kiegyezés után a Közmunkaés Közlekedésügyi Minisztérium intézte az utak fejlesztését, megszervezték a magyar királyi államépítészeti hivatalokat. Az állami utak kezelése a Helytartótanács alá került, az országos utak pedig megyei/törvényhatósági utakká váltak, fenntartásukról a vármegyének kellett gondoskodnia [10]. Nehézséget okozott a közmunka alkalmazása, 1872-ben rendkívüli közgyűlést tartottak a megyei utak fejlesztése érdekében [1]. 1873-ban 15 megyei utat jelöltek ki és ínségmunkásokkal nekiláttak ezek kiépítésének. 1876-ban a községi/vicinális utak építésére egy állandó útbizottságot hoztak létre. Ebben az évben az eddig Losoncon lévő államépítészeti hivatal Balassagyarmatra költözött. 1880-tól a megyei sajtó gyakran tudósított utak építéséről, közölt vitacikkeket is. 1880-ban a Nógrádi Lapok 16 megyei út adatait ismertette: a 450 km-nyi hálózaton az utak 43% volt kiépített, a műtárgyak (híd és áteresz) száma 741 volt [1]. Bár a közlekedők nem voltak elégedettek az útépítések ütemével jelentős volt a fejlődés 1890-ben már az állami utak teljes hosszban kiépítettek voltak. A budapestvác-balassagyarmat-losonc-kassai út megyei szakasza 100 km volt s ezt zömében (93 km) koalappal építették ki. 58 hidat is jó állapotba hozták, a ma is álló kőboltozatok ebből a korból származnak. Figyelemreméltó, hogy ebben az időben Nógrád megyében 27 megyei út 471 km hosszúságú volt s ebből csak 37 km volt kiépítetlen, a hidak száma 260 volt ezeken az utakon [1]. Az 1890 évi I. te. a közutakról és a várakról rendelkezett, ez volt hazánk első úttörvénye. A Baross Gábor által megalkotott törvény elvben jó alapot biztosított az utak építésére, fenntartására. A megye közúti alapja 1895-ben kölcsönt vett fel, melyből zömében közutakat építettek. 1907-ben a kormány útállamosítást hirdetett meg, ez azonban kevéssé éreztette hatását. A gépkocsik száma lassan nőtt, 1929-ben megindult a menetrendszerű (naponta egyszer) autóbuszjárat Salgótarján és Balassagyarmat között. 1934-ben a megye úthálózata fejlett volt: 890 km kiépített út, 154 km állami, 360 km megyei és 376 km községi és vasúti hozzájáró út. Kiépítésre várt 32 km megyei és 124 km községi út [1]. 1934-ben határozták meg hazánkban első alkalommal a főutak (főközlekedési utak) hálózatát, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy egy-egy útszaiosonc (lucenecj A főúthálózat 1934-ben, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény 13