Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: Boltozatok

Boltozatok A jászdózsai ötnyílású, ugyancsak 40 m hosszú Tarna-híd szerencsésebben vészelte át az elmúlt 187 évet. Építését a Heves megyében sokat alkotó, neves Rábl Károly vállalta, s jó munkát végzett. A híd megjelenése erőt sugárzó, harmonikus [1,11]. Jászberényben (az Alkotmány utcában) az említett Nagy vagy kőhídon kívül 1963-ig egy négynyílású boltozat is állt. Korabeli térképeken e híd elődje Oláh-, illetve Alvégi kőhíd volt [13]. 1863-ban Szódig József háromnyílású boltozatot tervezett a faanyagú Oláh hídra [12]. A magas költségek miatt a kőhíd csak 1889-91. között épült meg, s 1944-ben ezt is felrobbantották. Az újjáépített négynyílású boltozat lehetséges, hogy méretében, kialakításában eltért az 1891-ben elkészülttől. Ismert - korabeli képeslapról - egy ötnyílású jászberényi kőhíd is, melyet Margit-híd névvel jeleztek a lapon. Tüzetes vizsgálódással sem sikerült ennek építéstörténetét feltárni. Dr. Gáli Imre szerint a képeslap valójában a jászdózsai hidat ábrázolja, a hasonlóság kétségtelenül szembetűnő. További kutatással remény van kideríteni, hogy az Alvégi kőhíd látható-e a képeslapon vagy fatális nyomdahiba történt. Jászberényben és környékén több kőhíd is állt, illetve áll, így a Jászárokszállásra vezető úton egy háA karcagi Zádor-híd funkció nélkül is értékes emlék (Kardos Tamás felvétele) Jászdózsán eredeti formájában maradt fenn a Tarna-híd (épült 1811-13) (Szecsei István, felvétele) Szódig József ten-e az Oláh-hidra 1863-ból (J-N-Sz Megyei Levéltár Tervtár V.16) 30