Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások Szolnok, vasúti Tisza-híd Az első szolnoki vasúti Tisza-hidat a Szolnok-Debrecen vasútvonal részeként építették; 1857. november 23án indult meg rajta a forgalom. A hidat teljes egészében fából készítették. Ebben az időben hazánk legnagyobb vasúti fahídja volt. A fa cölöpjármokon nyugvó hídnak 10 meder- és 28 ártéri nyílása volt. Az ártéri nyílások 11,38 m, a meder felettiek közül kilenc 18,96 m, egy pedig 22,78 m nagyságú volt. A híd teljes hossza 512 m-t tett ki. A vasúti forgalom egy vágányon bonyolódott le. A hidat a Tiszavidéki Vasúttársaság építtette a norvég származású Gregersen Guilbrandt pesti vállalkozóval [1]. Az első szolnoki vasúti Tisza-híd (1857-ben épült) A második szolnoki vasúti Tisza-hidat a régi fahídtól 16 m-re építették fel. Másfél évig tartó munka után 1888. október 31-én Baross Gábor miniszter adta át a forgalomnak a Tiszán épített vasszerkezetű, kétvágányú vasúti hidat. Az új korszerű vashidat két medernyílással és öt ártéri nyílással készítették. A meder feletti nyílások mérete 95,5 m, az ártérieké 38,9 m volt. A híd tervezési munkáját Feketeházy János végezte. Az 1887. elején megkezdődött alapozási munkáknál a meder közepén lévő és a szajoli oldal felöli mederpillér alapozását pneumatikus módszerrel végezték, míg a Szolnok felöli mederpillér alapozását cölöpfalak közt vert 20 m-es cölöpökkel készítették. Az ártéri pilléreket 9 m-re sülylyesztett kutakkal, a hídfőket pedig szádfalak közt levert 20 m-es cölöpökkel alapozták. Az alapozási és falazási munkákat ugyanaz a Gregersen Guilbrandt végezte, aki három évtizeddel előtte a faszerkezetű hidat is építette. A vasszerA vasszerkezetű Tisza-híd épít kezetek szerelését 1888. február 21-én kezdte el a MÁV Gépgyára. A szerelési munkák szeptember 8-ig tartottak. A próbaterhelést október 23-án és 24-én végezték el. A híd átadása alkalmából mindkét oldalon emléktáblát helyeztek el [2]. A híd Szolnok felöli medemyílását 1919. május 1jén a Vörös Hadsereg felrobbantotta. A vasszerkezetet még a román hadsereg pótolta ideiglenes szerkezettel, amelyen 1919. augusztus 28-án megindult a vasúti forgalom. A végleges helyreállítást a MAV 1921. november 15re fejezte be. Az 1936-ban megtartott fővizsgálat káros elváltozásokat derített fel a medernyílások feletti vasszerkezetben. Ezért először forgalmi korlátozásokat vezettek be. A híd meder feletti vasszerkezetének cseréjét 1939-42. között végezték el. A két mederszerkezetet háromtámaszú, folytatólagos, szimmetrikus rácsozató gerendatartóval cserélték ki, ennek teljes hossza 193,7 m volt. Az öt ártéri nyílás feletti vasszerkezetet 4x20 t ideális terhelésre erősítették meg. A híd átépítési tervét dr. Korányi Imre, a részletterveket Dénes Emil készítette. Az új hídszerkezetet 1942. október 29-én adták át a forgalomnak [3]. 1944. őszén a hidat az amerikai bombázók többször is támadták, két esetben súlyosan megrongálták. Később, 1944. októberében a hidat a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A két hídfő erősen megrongálódott, a pillérek használhatatlanná váltak. A meder feletti vasszerkezeteket több helyen is felrobbantották. Az ártéri szerkezeteket nem robbantották, azok az elpusztított ártéri pillérekre zuhantak. A lerombolt híd újjáépítését szovjet műszaki alakulatok már 1944. őszén megkezdték. Ezt a hidat a harcok miatt felrobbantották, majd 1945. januárjában egy újabb ideiglenes hidat építettek. A provizórium az ártérben és a meder felett cölöpözött jármokon feküdt. A medernyílásokba az épen maradt ártéri vasszerkezeteket rben a 31 éves fahíd (MA VAG Archívum) 81