Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

Egyedi hídleírások

Egyedi hidleírások A helyszínen előregyártóit huzalozott getvndaelem (dr. Medvéd G. felvétele) mek zsaluzata 6 mm vastag vaslemezből készült. Gyártásukat a hídfőhöz csatlakozó töltésszakaszon kialakított gyártópadon végezték. Betonozás előtt a vasszereléssel egyidőben helyezték el a kábelburkoló csöveket - melyek 0,2 mm vastag lágyvaslemezből készültek -, a lehorgonyzó fejeket és dugókat. Az egyenes irányú kábelburkoló csövek helyett gázcsöveket alkalmaztak, melyeket betonkötés közben forgattak. A beton gőzölése után 20 - 40 perc múlva a csövet kihúzták. Az elemek gyártásakor a beton tömörítését, illetve vibrálását rázó asztalon végezték, ahol öt darab zsaluvibrátor volt felszerelve. Az elkészült szeletelt elemeket portáldaruval szállították a tárolóhelyre, ahol 20"C hőmérsékletű vízzel telt kádba helyezték. A tartógerenda feszítése négy feszítőpadon történt. Egy gerendában 10 kábelköteg volt, amelyeket kétoldalról Freyssinet-berendezéssel feszítettek meg. A kész betongerendák közül két tartót törésig, hármat a mértékadó terhelésig terheltek. A tartók elhelyezését két nyílást befogó (32,00 m hosszú) Herbert-hídszerkezettel végezték. A Herbert-hídszerkezetet az épülő híd első kész monolit hídszerkezetére és a második szabad nyílása fölé, hídtengelybe helyezték el. A megfeszített tartógerendát behúzták a monolit nyílás fölé, a Herberthíd megemelte a tartót, majd két rombolócsörlővel behúzták a szabadnyílás fölé és ott a pillérekre lehelyezték. A tartót onnan sarulemezen keresztirányban tolták át a híd szélére. Az elhelyezés sorrendje mindig szélről a hídtengely felé történt. A tartók elhelyezése után került sor a pályalemez vasszerelésére, majd betonozására. A betonlemez megszilárdulása után következett a többi nyílás felszerkezetének készítése hasonló technológiával. 1983-ban nagyobb javítást kellett végezni a hídon, elsősorban a pályamegszakításokon át beázó fejgerendák korróziója miatt [9]. Az új Tisza-híd megépítéséig a 4.sz. főút nagy forgalma miatt a híd folytatólagossá tétele nem volt megoldható. Az 1992ben elkészült időszakos hídvizsgálat jelezte, hogy súlyos korróziós károk vannak az utófeszített gerendákon. A 4.sz. főút Szolnokot elkerülő szakaszának teljes elkészülte után 1995-ben írt ki pályázatot a híd kezelője, melyet a Hídépítő Rt. nyert meg. A kivitelező alternatív ajánlata szerint együttdolgoztató vasbeton lemez épült a híd teljes felületén, a híd két oldalán pedig csúszóbetétes, szabadon vezetett kábelekkel hosszirányú feszítés készült úgy, hogy a híd két végén lehorgonyzó tömböket (sapka), a pilléreknél és a nyílások közepén iránytörő sarukat helyeztek el. így az iránytöréssel vezetett kábelek előnyösen javítják a korrózió miatt helyenként lecsökkent teherbírást [10]. A hosszirányban utófeszíteti gerenda beemelése berbert híddal (dr. Medvéd Gábor felvétele) 79