Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: Hidak a művészetben

Hidak a művészetben Huszár Gyula: A Rékasi úti felüljáró szépen mutatja az 1851-ben megjelent metszet, melyen a különleges Nepomuki szobor (hidak védőszentje) is látható [5]. Nemcsak a szolnoki várról, hanem a törökszentmiklósiról is készült látványos városkép a törökkorban, majd később más településekről pl. Jászárokszállásról, melyeken több híd is látható [6, 7]. Nemcsak a Tisza-híd, hanem a szolnoki Zagyvahidak is hálás témái voltak a művészeknek, nem véletlen, hogy a Zagyva torkolatnál alakult ki a művésztelep, melynek lakói, vendégei sok-sok képükön örökítették meg az akkori hidakat. Deák Ébner Lajos Hazatérő aratók című festménye (1881.) valószínűleg Zagyvahidat ábrázol, hangulatos környezetben. A masszív gerendák, a sérült korlát jelzi, hogy nem emlékezetből készült ez a kép, s jó példa arra, hogy, bár nem a híd a fő téma, emlékezetessé mégis ez teszi [8]. Müller Adolf, aki a művésztelep szállásadója, német tolmácsa is volt és Udvary Dezső is megörökítette a szolnoki Zagyva-hidat. A két kép összehasonlítása azért is érdekes, mert nemcsak a két festő kissé eltérő technikáját, hanem a hidat is más időben mutatja. Az utóbbinál közbenső jármok láthatók [5, 8]. Pólya Tibor festménye a szolnoki csatát örökítette meg, mely a Zagyva mellett folyt, s melyben a híd birtoklása fontos volt. Természetesen nemcsak Tisza- és Zagyva-híd ábrázolások maradtak fenn, hanem a legutóbbi időkig megihlették a művészeket a boltozott hidak, jászberényi, jászdózsai és a karcagi Zádor-híd is. A mérnök „szakbarbárról" hangoztatott véleményt cáfolja Huszár Gyula rajza, mely az általa tervezett hidat ábrázolja, vagy dr. Imre Lajos ecsetrajzai. 0, aki acélhidakat vizsgál, ismert grafikus is. Nemcsak festmények, hanem szobrok is emlékeztetnek hidakra, mint a szolnoki Tisza-híd környékéről készült grafikán látszik. Nepomuki Szent János szobra nemcsak Szolnokon található meg, hanem pl. Jászberényben több helyen is. Jászapáti, Jászalsószentgyörgy, Jánoshida, Nagykörű Nepomuki Szent János szobrai jelzik, hogy a település életében, a a vízen való átkelésben a hidaknak több száz évvel ezelőtt is nagy jelentősége volt. E szobrok általában a 18. században készültek. Különlegessége miatt a fegyverneki külön is említést érdemel, itt háromszög alaprajzú épület védi a szoborcsoportot [9]. Címerekben is megjelenik a híd: Jánoshida és premontrei prépostságának, valamint Szolnok város címerében [10]. Az éremművészet egy példája a Szolnok második közúti Tisza-hídjának átadására készített alkotás [1], A bőséges választékból csak a kifejezetten megyei hidakkal kapcsolatos ábrázolásokat ismertettük, s az alkotók is zömében a megyéhez kötődők. Irodalom [1] Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak, Szolnoki Közúti Igazgatóság, 1993. [2] Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakidása és helye a város települési képében. Szolnok Megyei Múzeumok /., Evkönyve, 1982-83. [3] Szikszai Mihály: A szolnoki közúti Tisza-híd szerepének változása napjainkig, ZOUNOK6. Szolnok, 1991. [4j Szolnok képekben (Kaposvári Gyula) Szolnok, 1984. [5] Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város 70