Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)
Szikszai Mihály: Levéltári érdekességek a megye hídjairól, réveiről
Levéltári érdekességek a megye Májairól, réveiről ,4 szolnoki utolsó fából épült Tisza-híd tetve (J-NSzM. L. Magyar Királyi áéh iratai (1902-1924) az 1900-as évekből is előke-rült. Itt említjük meg a szolnoki I. sz. Zagyva-híd 1899-ben készült tervét. A fahíd tervrajzát az Államépítészeti Hivatral készítette a híd javítási munkáihoz. A terv a művészek által sokszor megörökített híd oldalnézetét ábráztolja 18,25 m + 19,5 m + 19,1 m nyílásokkal [8], Igazi kuriózumnak számít a szolnoki Alcsi-szigetre vezető hajóhíd terve. Az 1900-as évek végén épült hajóhíd Szolnokot kötötte össze Alcsi-szigettel. Helye valószínűleg a mai TITASZ Rt. telephelyénél volt. Létesítése a folyószabályozási munkák megindulásával függ össze. Ez a szerkezet különösebb nehézségek nélkül képes helyváltoztatásra, nem zavarja a kotrási munkákat és megoldja az összeköttetést is. A hidat a tervek szerint 6 db 19 m hosszú hajóra fektették. A szerkezet hídpálya szélessége 4,5 m. A híd a parthoz szilárd építmény (cö-vekek) közvetítésével csatlakozott. A változó magas-sághoz igazodva a két szélső hajóhoz csatlakozó hídpálya rész csuklósan készült. Az átmenő hajóforgalom biztosítására a hídnak két hajó közti része nyithatóra készült. A hídhoz két helyen alakítottak ki lejárókat. A terveket Nagy Ödön főmérnök készítette 1892. decemberében. A helyszínrajz ábrázolja a Tisza folyót, a hajóhíd helyét. A tervek a hajóhíd hosszszelvényét és felülnézetét ábrázolják [9]. Rendkívül érdekes és hiteles képet nyújt a megye egyk legjelentősebb révjéről - a kunszentmártoniról - egy 1805-ből származó leírás. A tudósítás József nádor 1805. évi nagykunsági látogatásának krónikaszerű leírása, melynek szerzője Dósa Antal kerületi főnótárius és levéltárnok. "... A rend ez volt: a révből való fel jövetel mellett két oldalrúl állott a KunSzentMártonyi Tanács, ... nem különben a kompnak allya is, az oldalai zöld tsátéval szeppen be fonattatott A révészek mindnyájan setét kék nadrágban hasonló színű ujjas lajbliban, és fekete süvegben lévén fel öltöztettve. Az alatt a hintók a kompban be vezettettek, által huzattatása alkalmatosságával. Az által jövetel alatt az említett Deputatioról O Királyi Fő Herczegsége valóban atyai gondoskodással tudakozni méltóztatott, hogy a KunSzentMártonyiak ezen az által menetelen kívánnyák-e a hidat készíteni, mellyre a Deputatio mélly alázatossággal és egész készséggel meg felelvén, a felséges Palatimistói azon kegyes választ nyerték, hogy már e tárgyiban a kegyes Resolutionját, melyben a hídnak az építését meg engedni méltóztatott, ki adta légyen... " Kunszentmárton első hídját 1806. júlus 30-án avatták fel ünnepélyes körülmények között, erről a következőket olvashatjuk a korabeli jegyzőkönyvben. "... a sok apró puskákkal, mozsár ágyúkkal való számos lövések annakutánna trombita harsogás közben egynéhány lovasok lobogó zászlóval az híd innetshő végin meg indulván utánna a Communitás 3 rendbéli kotsis lovai kotsiban fogva, mellyen fent tisztelt Assessor Ur, és a jelen lévő nemes Magistratus egész számmal tsendes lépések között rajta által mentek, az oskolás deák gyermekek, deák leánykák tanító) ; okkal a híd belső és felső két oldalán hosszában két sort formálván... " A Heves Megyei Levéltárban is találhatók a mai Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintő, hidakkal kapcsolatos iratok és tervek. Egyedülálló módon megmaradtak a megyei mérnöki iratok. (Ezek listáját a Hidak Heves megyében című könyvben közreadtuk). Az alábbiakban a Külső-Szolnok területéről fennmaradt anyagok rövid ismertetését adjuk. 62
