Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: Háborús pusztítások, újjáépítések

Háborús pusztítások, újjáépítések tott ártéri hídnyüások rácsos szerkezeteit építették be a meder fölé, 1947-ig (lépésben) ezen haladt a vasúti forgalom, mely az összes vasúti Tisza-híd forgalmának több, mint a fele volt [9,11]. A végleges helyreállítás az 1942-ben elkészült (élt 2 évet) szerkezettel megegyező formában történt. A helyreállítás képeit nézve lehet érzékelni, hogy teljesen új hidat kellett építeni, megküzdve a roncskiszedés nagy munkájával. Igen ötletes megoldás volt olyan állvány építése, mely a szerkezet építését és a roncskiszedést egyaránt szolgálta. A tiszafüredi közös üzemű híd helyreállítása is különleges volt. Itt az építés alatt lévő új vasúti híd tengelyében álló, 18 nyílású provizóriumot közrefogva építették be a még 1943-ban legyártott új nyílásokat, melyekből egyet átmenetileg a budapesti déli összekötő Duna-hídnál használtak. Nagy siker volt ez az újjáépítés, hisz az 1945-46os jégzajlás e provizóriumon kívül a faszerkezetűeket mind elsodorta. [4, 5] Szolnokon a vasúti Zagyva-híd újjáépítésénél nemcsak az alépítményt, de még az alapokat is újjá kellett építeni [11]. Újból fel kellett építeni a szolnoki vasúti Tisza-hidat (1946-47) (MAV Vezérigazgatóság hídtervtára) Provizórium a tiszafüredi Tisza-híd pilléreinek felhasználásával Kiskörénél is nagyon nagy volt a károsodás: elpusztult nemcsak mindhárom medernyflás, hanem a mederpillérek és 8 ártéri pillér is. Ezért és e híd kis forA tiszaugi Tisza-híd roncsai (1945 május) galma miatt a helyreállítás 1946-ban elkezdődött, de csak 1958-ban fejeződött be, ám ekkorra a közúti forgalom átvezetésére is alkalmassá tették a hidat [13]. Tiszaugon három nyílást robbantottak fel, az 50