Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: Vas- és acélhidak

Vas- és acélhidak után lehetett megkezdeni. 1960. júliusában mintegy 15 m-rel kellett elhúzni az 550, illetve 150 tonnás rá­csos szerkezeteket [15]. Az alépítményi mun­kák a régi keszonala­pokon álló alépítmények átalakítására, szélesítésé­re szorítkoztak. A szandai hídfő föld feletti részét tel­jesen újjá kellett építeni. Az új felszerkezet gerinclemezes, folytató­lagos gerenda ortotróp acélpályalemezzel. A fő­tartók magassága 2-5 m. A kereszttartó alsó öve alatt hagyományosan szegecselt az acélszerkezet, csak a gerinclemezek gyári illesz­téseit, egyes mereví­téseket, illetve bekötéseket készítettek hegesztéssel. Az efeletti rész viszont hegesztett szerkezet, csak a gyalogjárdák konzolok bekötéseiben fordul elő szegecskötés. A főtartó két része ennek megfele­lően kétféle anyagú. Az új felszerkezet megválasztá­sában fontos szerepet ját­szott, hogy az minél kisebb súlyú legyen. Az 1911-ben elkészült híd 1045 tonna volt, az új, a korábbinál kétszer szélesebb (2,00+ 9,00+2,00) felszerkezet csak 1320 t. Fontos szere­pe volt a szolnoki Tisza­hídnak az is, hogy az Erzsébet híd építését meg­előzően ennél a hídnál le­hetett megszerezni a kellő tapasztalatot. Az újlőrinc­falvi Laskó-patak-híd elő­tanulmánynak volt jó [16]. A pályaszerkezet gyártása sablonban, fé­A szolnoki közúti Tisza-híd építése (1962) (dr. Medvéd Gábor felvétele) A szolnoki közúti Tisza-híd építése szabadszereléssel (dr. Medvéd Gábor felvétele) Hazánk első Tisza-hídjának mai utóda, épült 1962-ben. (Fotó: dr. Domanovszky Sándor) 36

Next

/
Thumbnails
Contents