Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: Fahidak

Fahidak A szolnoki közúti Tisza-híd korabeli képeslapon vasúti vashídként [16,18]. Irodalom A forgalom növekedésével a vas mint építőanyag elterjedésével a nagyobb folyami fahidakat [ÍJ részben vagy egészben átépítették, pl. 1888-ban elkészült a szolnoki vasúti Tisza-híd, 1896-ban átépült az öcsödi Hármas-Körös-híd, a kiskörei vasúti [2] híd medernyílásai 1906-ban lettek kész, a jég által elpusztított szolnoki közúti Tisza-hidat 1909-11-ben [3] építették át rácsos vashíddá. A kunszentmártoni Hármas-Körös-híd medernyílása 1925-ben épült meg rácsos vasszer- [4] kezettel, ártéri nyílásai a többi folyami hídtól eltérően vasbeton szerkezetűek lettek [11]. A fahídépítésnek 1944-től volt ismét nagy sze- [5] repe, amikor a felrobbantott folyami hidak helyett ideiglenes faszerkezetek épültek. Ezekről a létesítményekről az egyedi hídleírásokban és más fejezetben [6] szólunk. Értékelésként elmondható, hogy a fahídépítés a megyében 1550-től jól dokumentáltan igen jelentős volt, bizonyítva, hogy a magyar hídépítés 500-780 m hosszúságú folyami közúti és vasúti hidakat is tudott építeni. A szolnoki közúti Tisza-híd közel 450 éves története pedig műszaki kultúránk különösen is értékes dokumentuma. Győrffy György: Az Arpádkori Magyarország történeti földrajza III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. (Heves megyei fejezet). Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Bp. 1978. Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében, 1. Szolnok Megyei Múzeumok Evkönyve, 1982-83. Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében, II. Szolnok Megyei Múzeumok Evkönyve, Szolnok. 1990. Szikszai Mihály: A szolnoki közúti Tisza-híd szerepének változása napjainkig, ZOUNOK 9. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Szolnok, 1991. dr. Gáli Imre: Régi magyar hidak, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1970. Az 1909-ben jég által elpusztított utolsó faszerkezetű közúti Tisza-híd Szolnokon. 26