Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: Fahidak

Fahidak 1764-ben Sigmund v. Hubert 131 öl és 5 lépés hosszúnak írja le a szolnoki Tisza-hidat, s szól a 9 részből álló ártéri hídcsoportról is [6]. 1696-ban épült Jászberényben a Zagyva gyaloghídja [14]. 1805-ben Tunkel Ferenc szolnoki ács és Rábl Károly készített tervet Kunszentmártonnál a Hármas-Körös áthidalására [11,12]. 1818-ban Tunkel Ferenc a szolnoki Tisza-híd újjáépítésére is készített tervet (hol árvíz, hol jég rongálta a hidat) [11]. 1818-ban az újszászi, a szászberki és a Hármaság éren építendő fahidak tervét és költségvetését Eichinger János ácsmester készítette. Ezek közül a legnagyobb az ötnyílású újszászi Zagyva-híd volt. A kivitelezés, amit Markmüller József megyei mérnök ellenőrzött ebben az évben, lényegében el is készült [32]. A Túrkeve határában építendő Csergettyű-híd árajánlata 1819-ben készült, a kivitelezés elhúzódott, a kétnyílású híd terve és költségvetése 1826-ból maradt fenn. A tervet Homályossy (Tunkel) Ferenc készítette [33], Egy 1819-ben készült metszeten Szolnokon Az épülő Szolnoki Vasúti Tisza-híd (1857) (Szolnoki Vízügyi Skanzen) három Zagyva-híd állt, ezek kialakítását a későbbiekben festők is megörökítették. 1827-ben megépült Cibakházán a második Tisza-híd a megyében, ezt is Tunkel tervezte [13]. 1830-ban a hazai leghosszabb, kilencnyílású Zádor-hidat az árvíz megrongálta, Szvitek Ignác ácsmester faszerkezettel pótolta a tönkrement négy nyílást [6,15]. 1834-ben és 1845-ben újabb Körös-hidat kellett építeni Kunszentmártonnál. A munkát Tunkel (Homályossy) Ferenc és László János ácsmesterek végezték. A híd 122 m hosszú, 11 cölöpjármon álló volt [11]. 1834-ben Poroszló és Tiszafüred között megépült a megye harmadik Tisza-hídja, melyet 1846ban a jég súlyosan megrongált, ezért Pfozer János ácsmestert bízták meg az újjáépítéssel [16-18]. 1845-ben Obermayer Lajos szolnoki ácsmester háromnyílású híd tervét készítette el a Szajolra vezető töltésen a Tinóka "folyó"-ra [34]. 1857-ben fontos vasúti hidak épültek Szolnokon. Különösen monumentális és tartós volt a Gregersen építette első folyami vasúti fahíd. Az ékelt gerendatartós, feszítőműves híd nyílásai 18 m-esek, a hajózó nyílásai 24 m-esek voltak. Az 512 m hosszú híd 10 meder- és 28 ártéri nyílásból állt. Ez a híd meglepően sokáig - 31 évig - volt használatban, ez a jó minőségű vörös fenyőnek és a szakszerű kivitelezésnek volt köszönhető [19-21]. 1840-ben Túrkevénél 10 nyílású Berettyóhidat vert Koós György és László János, e híd tervei is fennmaradtak [22]. 1845-ben lett kész Szolnokon az újjáépített Tisza-híd, a kivitelezést Szvitek Ignác kezdte és Obermayer Lajos szolnoki ácsmester fejezte be. Az ekkor épült híd részletes adatai is ismertek [46], 1967-ben előkerült a Tiszából egy 14,2 m hoszszú 40x40 cm keresztmetszetű cölöp, amely feltehető, hogy ebből a hídból maradt meg [14]. 1855-ben szép tervet készített Obermayer Lajos a kunszentmártoni híd újjáépítésére. 1865-ben Kajlinger Sebestyén ácsmester Jászberényben ötnyílású hidat tervezett, melynek középső nyílása feszítőmüves volt. Érdekes a kisvíz, őrlővíz, és áradás (szint) bejelölése [23]. 1876-ban Öcsödnél is elkészült egy Körös-híd [24]. 1885-ben Kunszentmártonnál cölöpiármos 23