Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: A megye korai hídtörténete (1850-ig)

A megye korai Műtörténete (1850-ig) A mirhó-fok elzárása (A Tisza, Akadémiai Kiadó, 1982) együtt út- és hídépítési munka folyt. [16] tevékenykedett - a megyei mérnök mellett - a Nagy-kunságban, a Jász-sági Kerületben pedig még előbb alkalmaztak hídfelügyelőt. A térképek, vízrendezési és más iratok (levéltári anyagok) jól mutatják, hogy a török kiűzése után, különösen a Jászságban nagy és eredményes vízrendezési és ezzel A korabeli térképek szerint Jászberényen és Szolnokon kívül több település is volt, melyben jelentős hidak álltak, ilyen volt pl. Jászárokszállás, ahol a Csörsz árkán több híd állt, egy 1800-ból fennmaradt rajz lényegében helyesen ábrázolja több híd helyét [17]. A Körösön Kunszentmártonnál 1806-ban már jármos fahíd épült, melynek történetét jól ismerjük, így tudjuk, hogy vízrendezési okokból hosszabbítani kellett [18]. A Körösök felmérése 1818-23-ban történt meg, s a Tiszamappáció Lányi Sámuel vezetésével 1834-46. között folyt [19]. A 19 század elején különösen felgyorsult a vízrendezés és az utak, hidak építése. Három igen jelentős - ma is meglévő - boltozott híd épült 1805-11. között: Jászberényben a négynyílású Zagyva-híd, Karcag határában az akkor kilencnyílású Zádor-híd, mely a leghosszabb boltozat volt akkor az országban és az ötnyílású jászdózsai Tarna-híd, mely ma is eredeti formájában hirdeti a közel két évszázada tevékenykedő mérnökök és mesteremberek tudását [5]. Néhány más példa: 1816-ban készült az újszászi Zagyva-híd, Szászberek és Bánhalma hídjának terve [27]. 1822-ből fennmaradt a mezőtúri Berettyó-híd vámtarifája [22]. 1823-ban megépült a Csergettyű-híd Mezőtúron [21]. Már a Tisza-rendezése előtt már épültek hidak a megye legnagyobb folyóján, 1827-ben Cibakházánál, 1834-ben Tiszafüred-Poroszló között [22, 23]. Rendkívül fontos országos érvényű határozat született 1829-ben: "hidak akár közköltségen, akár egyesek költségén az építési igazgatóság által kiadott normatívák szerint építendők" [14]. A vizek elleni védelmet és a közlekedést biztosító töltések építéséről is sok forrás szól, pl. Mezőtúr határában (1828-ban) 1080 öl, mintegy 2 km-nyi töltés volt [21]. Túrkevén is fontos átkelőhely volt a Berettyón: 1840-ből tíznyílású fahíd terve maradt fenn [24]. 1845y. fáZT Jászáwkszállás látképe 1800-ból [18] 20