Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Boltozott hidak

Boltozott hidak A boltozott hidak alkalmazása már több ezer éve ismeretes, hazánkban a Dunántúlon elvben fennmaradhattak a római korból ilyen műtárgyak, a Dunától keletre azonban nem valószínű, hogy boltozott híd lett volna a honfoglalás előtt sem római, sem más építőktől. Heves megyében részben a sok kőbányának köszönhetően már korán számos kőhíd épült, s közülük az országos átlagnál jóval több áll ma is. Egy 1346-ban kelt oklevél egri kőhídról tudósít [1]. A török megszállás idején is voltak kőboltozatok Egerben, erről tanúskodik egy 1690-ben készült épületleltár [2], A Barátok hídját egyes szerzők török korinak tartják [3]. Eger árvizeinek történetéből nyilvánvaló, hogy ez a híd az 1757. évi és az 1813-as árvízben is elpusztult [4]. A Szent János híd a városfal elé építve fontos „árvízszabályozó" volt, 1878-ban egyik, 1969-ben pedig a másik nyílását is elbontották [5]. 1730—31-ben épült a kétnyílású, nevezetes, tíz szoborral díszített Minoriták hídja, melynek tervezőjét is ismerjük: G. B. Carlone volt. Örök kár, hogy ezt a hidat az 1878-as árvíz után le kellett bontani [5]. 1770—71-ben épült Fellner Jakab vagy Francz József tervei szerint az Érsekkertben két szépvonalú boltozat, melyek közül ma már csak az egyik — az is átépítve — áll [6]. (Eger hídjairól részletesebben az egyedi hídleírásokban van szó.) Eger városán kívül, hála a megőrzött megyei mérnöki iratoknak, több boltozott kőhíd történetét ismerhetjük meg s a Heves Megyei Levéltárban a ma már meg nem található boltozatok iratait is tanulmányozhatjuk [5, 7], A gyöngyösi Nagy-patak hídja épült 1786-ban, 1972-ben elbontották 1786-ban épült Rábl Károly gyöngyösi kőműves tervei alapján, az ő kivitelezésében a 10 m nyílású gyöngyösi Nagy-patak hídja. A nemes formájú boltozat külön érdekessége volt, hogy keresztirányú falkötővasak voltak rajta. Sajnos csak voltak, mert a keskenynek minősített műtárgyat hidász szakemberek tiltakozása ellenére 1972-ben lebontották [5, 8, 9]. Felderítetlen rejtély, hogy 43