Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Autópályahidak

Autópályahidak Az M3 autópálya meglévő hidjai Az M3 autópálya a 49+670 km szelvénytől a jelenlegi gyöngyösi végcsomópontjáig Heves megye területén halad. A műtárgyak szerkezeti bemutatását célszerű az autópálya tervezési és építési történetének rövid áttekintésével kezdeni. Az 1970-es években a kormány meghirdette az ún. 500 km-es autópálya-építési programot, mely szerint Magyarországnak 1985-ig 500 km-es autópálya-hálózattal kell rendelkeznie. Ez mind a tervezőknek, mind a kivitelezőknek igen nagy volumenű munkát jelentett. Ezért a tervezésnél az egyedi szerkezetek, műtárgyak helyett a tipizálásra törekedtek. A kivitelezésnél a helyszíni élő munka nagymértékű csökkentésének célkitűzése eredményezte az előregyártott elemek helyszíni szerelésével gyorsan megépíthető műtárgyakat. így eltűntek az M7-es autópályára jellemző egyedi tervezésű, Kettős felső betonövű acélszekrény tartós híd alulról monolit szerkezetű, igen szép, változatos látványt nyújtó hidak [1]. Az M3 autópálya Heves megyei szakaszának a hossza 20 km, melyen 18 híd található. Közülük kilenc az autópálya-felüljáró és kilenc az autópálya-aluljáró. A Zagyva völgyétől eltekintve a nyomvonal kedvező altalaja területen halad, így a műtárgyak zöme síkalapozási). A patak környezetében viszont a felszín alatti 2—5 m közötti mélységben helyenként szerves anyagok betelepülésével tarkított képlékeny agyag- és iszaprétegek találhatók. Ezen a területen lévő 5 db felüljáró 60 cm átmérőjű Franki cölöpökön áll. Az aluljárókra jellemző a tipizált tervezési irányelv: valamennyi híd kétnyílású, de felszerkezetük szerint két csoportba sorolhatók: kettős felső betonövű acélszekrény tartós és az EHTG tartós. Mindkettőnél eltérő, de típusonként azonosak a felmenő szerkezeteik (pillérek, fejgerendák, hídfők). A kettős felső betonövű acélszekrény tartós műtárgyak az autópályák közül csak az M3ason épültek, ezen a szakaszon hat található. Nyílásméretük 21—26 m, kocsipálya-szélességük 6,5—9 m között változik. Előnyük a legkisebb helyszíni élőmunkában jelentkezik, hiszen az oszlopok, fejgerendák, az acélfőtartók, a pályatáblák mind előregyártott szerkezetek [2]. 84