Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Országos közutak hídjai

Országos közutak hidjai szerkezet, amely elsőként épült az országban, pl. az újlőrincfalvai Laskó-patak hídon ortotróp pálylemezes felszerkezet, az NF-csavaros Tisza-híd vagy a feldebrői kettős betonövű, előregyártott vb. pálylemezes Tarna-híd. Érdekes és tetszetős kialakítású a tarnazsadányi Tarna-híd és a 48° ferdeségű füzesaboA 33. sz. úti füzesabonyi Laskó-patak híd Az átépített tamaszentmáriai Tarna-patak híd 1979-ben nyi Laskó-patak híd Gerber-csuklós kialakítása. A megyén áthaladó Budapest—Miskolc vasútvonal felett három közúti híd található. Hatvan város keleti részén 1969-ben épült helyszíni utófeszítéssel (hossz- és keresztirányban is) a háromnyílású felüljáró. A hidak döntő többsége természetes akadályokat, azaz vízfolyásokat hidal át. Ezek közül a leghosszabb a 18 nyílású poroszlói Eger-patak híd, amelynek szerkezeti hossza 248,8 m. Eger városi közlekedésének nélkülözhetetlen része a közel 20 éve épült Kisvölgy utcai híd és a Ráckapu téri felüljáró. Mindkét híd önkormányzati utakat ível át. A megyében lévő boltozatos hidak száma 60 db, ez az állomány 16%-a, országosan ez az arány 6%. Feltehetőleg a közeli, jó minőségű építőkő miatt épült ül. maradtak meg szép számmal kőhidak. Jelentős részük a múlt században vagy a századfordulót követően épült. A megye országos közútjain három műemlékileg védett kőboltozat van (tarnamérai Öreg-Tarna-patak híd, gyöngyöspatai Dankapatak híd, egerszalóki Laskó-patak híd). Az idős kőhidak mellett 256 vasbeton híd található, ez az állomány 75 % -a, hídfelületben 81%. Viszonylag kevés az acélhidak száma, de ezek nagyobbak. 1997-ben a Recsk községet elkerülő 24. sz. főúton két Tubosider-szerkezetű híd épült. A kevés számú acélhíd mellett, igen szép számban épült A Ráckapu téri felüljáró Egerben 74