Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Vasbeton hidak

Vasbeton hidak tartóritkítást [7, 8]. Az Eger-patak hídján kívül 1976-78 között épült át a Szomorka és a Tisza-ártéri híd is. Két fontos, nagy műtárgy épült Egerben a 25. sz. főút korszerűsítése során. A Ráckapu téri felüljáró nehéz alapozási körülmények között hét 19,6 m-es nyílással, kiemelt szegélyek között 15,5 m szélességgel. A 147 m hosszú híd pillérei előregyártóit oszlopokból és fejgerendákból állnak (alépítményeként három oszlop és két fejgerenda elem). A híd ívben van, ezért az egyes hídmezők trapéz alaprajzúak, egy hídmezőn belül 19,3—21,55 m között változó hosszúságú EHGT gerendák alkotják a felszerkezetet. A híd 1979—80-ban épült. Még egy nagy műtárgy épült a 25. sz. út egri átkelési szakaszán. A négynyílású völgyhíd 118 m hosszú, a Ráckapu térihez hasonló kialakítású [1]. Említésre méltó a füzesabonyi felüljáró átA 33. szfőút Eger-patak hídja átépítés után építése (1987), mivel — szerencsére — ritkaság, hogy 30 éves korában el kell egy vasbeton hidat bontani, itt pedig erre volt szükség. A négynyílású híd, máig pontosan kiderítetlen okokból, olyan mérvű betonkorróziós kárt szenvedett (felmerült a hazánkban máshol nem észlelt alkáli reakció gyanúja), hogy a hidat teljes egészében (a pillérek állapota is aggasztó volt) át kellett építeni [10]. Az új híd elődjétől eltérő nyílásbeosztású (24,0+22,0+16,0 m), az alkalmazott előregyártott hídgerenda az EHGT-nek egy fejlesztett változata volt. Az átépítés a villamosított vasútvonal igényei miatt is szükséges volt (nyílásméret, szabad magasság). A mezőtárkányi Laskó-patak hídja a széles körben elterjedt FT tartós hidak példája (épült 1981-ben) 71