Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Az úthálózat alakulása

&!&& Az úthálózat alakulása, hídállomány Heves megyében a honfoglalás idején vélhetően nem volt összefüggő úthálózat. A magyar középkor korai századaiban a települések önellátásra rendezkedtek be, de a középkori úthálózat megyén átvezető szakaszait bizonyítják a via regia, a via magna, Aba nagy uta, Mak uta elnevezések. Miután a király volt az ország kormányzatának birtokosa és gyakorlója, udvarával állandóan járta az országot. A megyék ispánjai évente kötelesek voltak megvendégelni a királyt és udvarát, ekkor került lerovásra a természetbeni adórész is [1]. A gazdasági termelés növekedésével az áruk cseréje csak közlekedéssel volt megoldható. Ahol a feltételek adottak voltak, ott kialakultak a vásáros helyek, sok esetben vásárvonal mentén (hegy- és síkvidék, valamint eltérő gazdasági profilú területek találkozásánál). A vásáros helyek legnagyobb része a főutak mellett létesült, amelyek általában templomos helyek is voltak. A XIII. században már szabályozták a hidakon és kompokon szedhető vámokat az 1239., 1291. és 1292. évi törvények. A tatárjárás után a XIV—XV. század idejére megszaporodott várak egyik fontos feladata volt az utak védelme, de a királyi udvarhoz hasonló, kisebb méretű udvari élet színhelyei is lettek. A nemes a fiát a katonai és más ismeretek megszerzésére, leányát — a vár úrnőjére bízva — a nők számára szükséges ismeretek elsajátítására küldte a magasabb kulturális ismeretek megszerzését is biztosító várakba. A várak alatt létesült vásáros helyek egy része a későbbiekben várossá fejlődött. A XIV—XV. században a kereskedelem fejlődésével az egész országra kiterjedt úthálózat egy része érintette Heves megyét is. Ekkor mintegy 300 lakott település volt a megyében. A belső és az átmenő forgalom létét bizonyítják az út- és hídvám szedésére jogosító vámhelyek (Adács, Atkár, Hidvég, Kompolt, Maklár, Nagyberek, Poroszló, Sirok, Szarvaskő, a szihalmi Sósrév, Vámosgyörk, a tiszai révhelyek: Abád, Poroszló és Örvény) [2]. A benei vár rekonstrukciós rajza A török hódoltság idején és a felszabadító háborúk során az úthálózat nagyrészben tönkrement. II. Ferdinánd Bécsben 1596-ban császári postahivatalt alapított. II. Rákóczi Ferenc is állított postákat az általa elfoglalt területeken követei, tisztviselői, vendégei és futárjai részére. Rákóczi postáinak mindkét útvonala érintette Heves megyét: az egyik Nagyszombatról indulva Léva, Ipolyság, Ácsa, Hatvan, Gyöngyös, Eger, Mezőkövesd, Ernőd, Ónod, Nánás, Kalló, Bátor és Nagykároly érintésével haladt Szatmárig. A másik Magyaróvártól, Győr, Komárom, Buda és Hatvan érintésével Ároktőnek tart, a csegei réven átmegy a Tiszán 23