Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

A kiskörei vasúti-közúti Tisza-híd

Egyedi hídleírások Az 1919-ben felrobbantott vasúti híd helyreállításának kezdete (Az épen maradt nyílásban vasúti kocsik) (MÁ VAG-felvétel) Az ártéri nyílások átépítése öszvértartós szerkezetre (MÁV Hídépítési Főnöksége) új nyomvonalon új vasúti híd építése a költségek miatt nem valósult meg, ezért csak az ártéri szerkezetek átépítését tervezték meg [3,4]. 1974-ben megkezdődött az új, öszvértartós ártéri nyílások építése [2]. A hegesztett, egyenként 8 tonnás gerinclemezes ártéri acélszerkezeteket a MÁV Hídépítési Főnöksége gyártotta. Az új hídrészek beépítéséhez szerelőállvány készült, melyen elkészítették a vasbeton pályalemezeket is. Egyszerre két nyílás szerkezetét húzták be egy vágányzár alatt. A vágányzár megszüntetése előtt próbaterhelést is végeztek [2, 3]. 1976-ban elkészült a MÁV első öszvértartós hídja, melyek gyártási és szerelési tapasztala tai kedvezőek voltak [2]. gálta a vasúti forgalmat. Az acélszerkezet építését ekkor is, mint 1923-ban a MÁVAG végezte. 1971-ben a bizonytalan minőségű ártéri hídnyílások és a Tisza II. vízlépcső építése miatt a KPM tanulmányterv készítésével bízta meg az Uvaterv-et [2, 3]. A megvizsgált három főváltozat közül — sajnos — a közúti forgalom átterelése a Tisza II. üzemi átjárójára, valamint IRODALOM [1] Kádár Imre: A kiskörei vasűti-közúti Tisza-híd, MSz. 1959. 3. [2] Tóth György: A kiskörei Tisza-ártéri hidak átépítése, MSz. 1976. 7. [3] Bors Ernő—Kozma Károly: A kiskörei ártéri Tiszahidak, Uvaterv Műszaki Közlemények 1977. 2. [4] Bognár Ferenc: A kiskörei vízlépcső hullámtéri duzzasztómű üzemi hídja, Uvaterv Műszaki Közlemények, 1977. 2. 136