Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Egyedi hídleírások: Eger hídjai

Egyedi hídleír ás ok Sartory József Grundrís der Stadt Erlau c. térképe 1787, rekonstrukció (1596. okt. 14.) feljegyzések is megemlékeznek [2]. A név szerint említendő hidak mellett számos híd létezett már a török korban, így például a puskapormalmot körülvevő vizesárkon. Az egyes hidak történeti forrásait a XVII. századtól elég jól ismerjük. A török kiűzése után a XVII. században a „Neoaquistica Commisio" összeírása szerint, a Az egri belső és külső vár között cölöp- és felvonóhíd volt az 1552. évi ostrom idején városon átfolyó patakon utcai kőhidak is voltak. A Barátok és Mária utcai híd kőből, a Minoriták, Miseriek és a Káptalan hídja pedig fából épült. Bél Mátyás Heves megye ismertetése 1730—1735 című munkájában a várost átszelő Eger-patakon ezzel szemben csak két kő- és két fahídról tesz említést. A XIX. század végén (1883) Egerben már 13 kisebb-nagyobb híd volt a III. katonai felvétel tanúsága szerint. (Ugyanekkor Hatvanban 11, Gyöngyösön 9 híd volt.) A Barátok hídja (ma Kossuth Lajos utcai) a vár bejáratához vezető úton már a XVI. században is biztosan állt. Az út gerendaburkolatát és a hídra vezető rámpát 1958ban megtalálták, metszetek és az 1690-ben készített összeírás is kőhidat jelölt ezen a helyen [3, 4]. 127