Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Földrajzi adottságok

:-!±kt Földrajzi adottságok Heves megye topográfiailag hazánk nagytájai közül az Északi-középhegység legmagasabb részét, a Mátrát, a Bükk nyugati nyúlványait, az Alföld északi hordaléklejtőit foglalja magában. A Mátra részei Vizei a Tisza vízgyűjtő területéhez tartoznak, melyet a megye területén a nagyobb patakok közül a Zagyva, a Tárna, a Laskó és az Eger táplál. A Mátra az Északnyugati-Kárpátok vulkáni vonulatához tartozik. Fő tömege vulkáni működéssel kialakult andezitsztratovulkán [1]. Morfológiailag a Mátra három részre osztható: a Nyugati-, a Központi-, és a Keleti-Mátrára. Legmagasabb részei Ágasvár, Piszkéstető, Galyatető, Kékestető a hegység középpontjában emelkedő 800—1000 m-es tetők, melyek lecsonkított romvulkánok [2]. Felszínének nagy része andezitből, tufából és agglomerátumokból áll. A Mátrát még üledékek: agyag, homok, kvarcittakaró, slír is alkotják, ezek főleg az alacsonyabb dombvidékeket jellemzik. A kőzetminőség közötti különbség miatt a Mátra keleti és nyugati fele lényegesen eltér egymástól. A nyugati fele tagoltabb, míg a keleti feléből a völgymedencék hiányoznak. A lejtők és a völgyek formája részben a tektonikus mozgásokat, részben a kőzetminőséget tükrözik. A Mátra a tönkösödés során féloldalasan emelkedett ki, déli irányba megbillent, ami a völgyhálózat asszimetriáját is eredményezte. A Mátrát északon és délen hegylábi lépcsők övezik. A Mátra lába a Mátra falszerű É-i pereme csuszamlásokkal és lejtőomlásokkal jellemezhető. Ez a Mátra legjobban kiemelt, de legerősebben letarolt résztája. Déli hegylábi lépcsője a Mátraalja, üledékein terjedelmesebb hegylábi lépcső alakult ki, amely párhuzamos völgyekkel tagolt szelíd dombság. A völgykapuk előtt a patakok durva hordalékkúpmezőket halmoztak fel. A lejtőket a negyedidőszakban keletkezett, fagyaprózta kőtörmelékhalmazok borítják (pl. Tatármező) [3]. 9