Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

Simonyi Alfonz: Beton és vasbetonhidak (Simonyi Alfonz)

-••ü jj ! —:^g

; Beton és iMsfceton {riöafe A

beton elsősorban a vízi, víz alatti építményeknél nyer gyorsan polgárjogot hazai körülmények között is: a Ferenc-csatorna bezdáni torkolati zsilipjét Mihalek József mérnök 1854-ben építi meg teljesen betonból. Az első hazai cementgyárat 1870-ben alapítja meg Benkő Károly és Kolbenhayer Ferenc és építi fel Nyergesújfalun. Ezt követve csaknem tucatnyi cementgyár létesül (Lábatlanon, Bélapátfalván, Tatán stb.). Ezek a gyárak kezdetben csak „román" cementet állítanak elő, s csak 1881-ben térnek át portlandcement gyártására. A vasalt betont - egymástól függetlenül - három francia technikus: J. L. Lambot (1848), J. Monier (1849) és F. Coignet (1852) fedezik fel. A leggyorsabban a Monier-rendszer terjed el. Ugyancsak a francia Melan kezd elsőként alkalmazni merev vasbetéteket a betonban, majd a kettőt együtt alkalmazó módszert Hennebique dolgozza ki. Hennebique megalkotja a lemezzel kombinált gerendát: a bordás vasbeton lemezt, amelyre 1892-ben kap szabadalmi jogot. Avasbeton lemezek hálós vasalását a ferdén felhajlított vasakkal, szintén Hennebique valósítja meg. Ezek után rohamosan fejlődik és alakul ki a vasbeton-technológia. A vasbeton szerkezetek erőtani, elméleti kutatása, a csupán övekből és függőleges oszlopokból álló szerkezetet, az ún. Vierendel-tartót teremti meg. Végül „boltozatok helyett egyre karcsúbb vasbeton ívekkel hidalják át a nyílásokat..." [2]. A merev vasbetétes hidaknak ma is élő példája található Debrecenben, a mai 4815. j. debrecenlétavértesi összkötő út 0+334 km szelvényében, ahol a budapest-debrecen-záhonyi vasúti fővonal vágányait keresztezi. A felüljáró híd vasútállomási A 4212. püspökladány-szcghalmi út 10+671 k sz. Hamvascsatorna vasbeton hídja (épült 1930-ban) és iparvágányokat is keresztez, 9,4 + 8,9 + 9,9 + 5,5 m nyílásméretekkel. A híd előtörténete Debrecen város fejlődéséhez kötődik. A városnak a keleti oldalára, a „vaspályán" túlra épül meg a „hatalmas dohányfábrika" (1886), majd azt követően a „közvágóhíd" (1892) s végül e homokbuckás területre helyezik ki a „barom vásárt" is. 1884. szeptember 30-án megindul a helyi közúti vasút első vonalán a gőzvasúti forgalom. Ez után a Hatvan utcai, majd a Czegléd (Kossuth) utcai vonalak épülnek ki lóvasútként, s ez utóbbit 1902-ben meghosszabbítják a „dohány beváltóig". Ekkorra elhatározzák a Diószegi úton átjáró híd építését. Az építés 1908. őszén el is indul. Kezdeti vontatott építési ütem 43