Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)
dr. Tóth Ernő: A hídépítés anyagai és technológiái szerinti áttekintés
A hídépítés anyagai és technológia] szerinti áttekintés A z előző fejezetekben a megye hadtörténetét sok példával a II. világháborúig követtük. Ebben a részben táblázatokkal is illusztrálva rövid áttekintést adunk - egészen napjainkig - az országos közutakon lévő hidak anyagainak és technológiájának változása tükrében hídjaink történetéről. - Fahidak épültek a megye hídjainak „őstörténeti" idejében az Árpád-kortól, valószínűleg a XVIII. század végéig, a XIX. század elejéig. Az előző fejezetben is szó volt településeknek nevet adó hidakról, pl. Sálhida (1213), Csekehida (1322), Hencida (1401), okleveles említésekről, pl. Hortobágy (1329), Gáborján (1329), s bár a hidak anyagáról nem esik szó, biztosra vehető, hogy a kőszegény Alföldön ezek fából készültek. A hortobágyi kőhíd helykijelölése A hidak kialakításáról, méreteiről is kevés feljegyzés maradt, ezért is becses a Pocsajban 1642ben épült hídról fennmaradt írásos emlék, amelyből kitűnik, hogy 200 öl hosszúságú volt [ 1], Az I. katonai felmérés térképszelvénye alapján valószínűsíteni lehet, hogy nem egyetlen híd épült itt az említett évben, hanem egy sor híd. A török kor hídjairól némi vázlatos képet ad W. Dilich metszete, mely a Zsáka várába vezető híd rombolt állapotát és egy másik hidat mutat (1566, ostrom utáni állapot) 12]. Debrecenben 1629-ben már állt a templomhídja, amely a megfelelő vízelvezetés nélküli városban a száraz lábbal való közlekedést biztosította [4]. Az ún. „nagyhíd", melyet az 1802. évi nagy tűzvész után átépítettek és meghosszabbították 1824ig állt [51. E hidat cölöpökre helyezett, ácsolt szerkezet alkotta, melynek tervei is fennmaradtak, némi bepillantást engedve az akkori tervkészítésbe is. A hortobágyi kilenclyukú híd előde 1697-99ben épült 14 nyílással, amint az az 1827-ben készült vázlatrajzon látszik. Bár a fa nem igazán tartós hídépítő anyag, figyelemre méltó, hogy - természetesen gyakori javítással - egészen 1833-ig állt ez a nagy forgalmú híd, sőt anyagából annak elbontása után, több hidat ki tudtak javítani [3]. Hála Lósy-Schmidt Ede szorgos levéltári kutatásainak, azt is tudjuk, hogy a 14 nyílású fahíd újjáépítése 1827-ben 22 669 Ft-ba került volna, a becslések szerint 4751 Ft-tal kevesebbe, minta kőből, téglából megvalósított híd. 50