Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

dr. Tóth Ernő: A hídépítés anyagai és technológiái szerinti áttekintés

A HÍDÉPÍTÉS ANYAGAI ÉS TECHNOLÓGIÁI SZERINTI ÁTTEKINTÉS Kismarjai Berettyó-híd meg nem valósult terve (dr. Zielinski irodája) 1912-13-ban épült ugyancsak dr. Zielinski Szilárd tervei szerint az újirázi Sebes-Körös-híd négy, 15 m-es ártéri nyílása. 1914-ben dr. Zielinski Szilárd tervezőirodája háromnyílású, Gerber-csuklós Berettyó-hidat tervezett Kismarjára; kár, hogy a szép terv nem valósult meg [33]. A vasbeton hídépítés fellendülése 1925 után következett be, amikor 6 év alatt hét nagyobb híd épült. 1925-26-ban a Berettyószentmárton mellett épült Berettyó-híd két ártéri nyílása nyitotta a sort (17,4+17,7 m), a négyfőtartós, egyenes kiékelésű, 0,6+4,8 + 0,6 m széles gerendahíd típusszerkezetnek bizonyult. 1927-28-ban Körösszakálnál épült a négynyílású (19,5 + 2x24+ 19,5 m), folytatólagos vasbeton gerendahíd. 1928-29-ben Komádinál az előbbihez rendkívül hasonló négynyílású (19,25 + 2x25+ 19,25 m), híd épült (mindkét híd felszerkezetét Tóth Zsigmond budapesti mérnök tervezte). 1929-30-ban Hencidánál háromnyílású (19,5 + 23,5+19,5 m) Berettyó-híd épült Sávoly Pál tervei szerint. 1930-3l-ben a pocsaji Berettyó-híd épült meg, az előzővel szinte teljesen megegyező méretekkel, ugyancsak Sávoly Pál tervei szerint. Pocsajnál az Érvíz hídja az előzőktől eltérően (1930-31) kéttámaszú, konzolos gerendahíd (Jemnitz Zsigmond terve). A híd kialakítása, beleértve az alapozást is megegyezik az előbbiekkel. Nem méretei, hanem kialakítása miatt érdemel említést a nádudvari Hortobágy-főcsatorna-híd. mely 1930-ban épült, háromnyílású, négyfőbordás keretszerkezet (9,0+12,0+9,0 m). Az áttört pillérek a vasbeton hídépítés korai létesítményeire hasonlítanak. 1938-ban épült Földes-Berettyóújfalu között a Kálló-főcsatornán, egy kéttámaszú, konzolos négy főtartós gerendahíd, kiemelt szegélyek közötti meglepő 8,0 m-es szélességgel. A konzol ún. vágóéles kialakítása érdekes. 55