Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

Simonyi Alfonz: Fahidak a vármegyében

FAHIDAK A VÁRMEGYÉBEN szélén kanyargott, míg a fontos Debrecen-Hosszúpályi-Pocsaj-Kismarja-Várad közötti útvonal a falut délről és nyugatról kerülte meg. így a kismarjai Berettyó-hídon az út Létára vezethetett. Egyébként az 1788. évi katonai felmérési térkép szerint ezen a feltételezett létai úton több-kevesebb ártéri híd is található, szerkezete egyszerű cölöpjármos fa gerendahíd. A kismarjai hídra a Berettyó szabályozását követően szükség nem volt, elbontották. Nagyobb fesztávok esetén alkalmazták a feszítő-, de gyakrabban a függesztőműves szerkezeteket. A fahidak között meg kell említeni a rácsos szerkezetűeket is, amelyek elsősorban a vaspályák áthidalásához készültek, de egynéhány ilyen közúti híd is készült. Ezek az ún. Howe-rendszerű hídszerkezetek először Amerikában készültek és terjedtek el Európában. A vasútépítések fénykorában a Magyar királyi Államvasutak típusterveket készíttetett éppen ilyen Howe-rendszerben. Hajdú-Bihar megye egykori fahídjai közül a Berettyó-, a Sebes- és Kis-Körös hídjait ismerjük, hála a Körösvölgyi Vízügyi Igazgatóságnak, amelynek egykori gyulai folyammérnöki hivatala ezek műszaki vázlatterveit megőrizte. Jóval nagyobb építmény volt a pocsaji Berettyó-híd, 9 nyílással. A meder fölötti leghosszabb, 14,76 m nyílása fölött egy függesztőműves szerkezet állott, míg a többi nyílás fölött egyszerű fagerenda szerkezet volt, melyek nyíláshossza 6 és 9 m között változott. Kismarja és Pocsaj között, a Berettyó árterületét képező vizes területen több ártéri fahíd is volt. Ugyancsak Pocsajnál volt az Ér folyó feletti híd, melynek műszaki paramétereit nem ismerjük. A következő fahíd Hencidánál volt, a falu keleti szélénél, amelyen a Kismarja felől jövő út vezetett át. Ennek a 6 nyílású, cölöpös jármokon álló hídnak is elég jelentős volt a hossza: 63,30 m. Két legnagyobb nyílásának mérete 15,00 illetve 13,60 m. Gáborjánt a kanyargó Berettyó délről határolta, így az egykori fahíd helye a falutól erősen délre esett. Ennek az ötnyílású hídnak a középső, meder feletti 25,0 m hosszú nyílása felett szintén feszítőműves szerkezet állott. A parti két-két nyílás pedig fagerendahíddal volt áthidalva. E függesztőműves középső nyílás 1905-ben összeroppant. Az említett útvonal eredetileg Berettyóújfalun és Berettyószentmártonon át vezetett. Az egykori két különálló község között a Berettyó-híd inkább Szentmártonhoz volt közelebb, ezért is minden forrásmunka szentmártoni hídnak említi. Nos a szentmártoni híd egyik legrégebbi átkelőhelye a megyének. Az itt vezető útvonalnak a szentmártoni révet, majd hidat használták. Egy 1425. október 28-án kelt országbírói ítélet, amely az itt volt „Erpály" birX70fz~~X~~~. ..fj* M

P- . Debrecen város határában lévő töltések és hidak tokot megosztja, a megosztás határát leírva említi a Berettyó folyó hídját is [15]. Már a XIV sz.-ban is említik, hogy Újfalut folyók, patakok határolják s a faluba bevezető utak közül négy is hídon vezet át. A szentmártoni hídról 33