Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

Simonyi Alfonz: Kompok

KOMPOK 53,76 km-ben csatlakozó révátkelés kompjáratait s az azon való vámszedést. Az engedély melléklete a komp néhány műszaki adatát is közli [6]. „A járatok közvetítésére egy drótkötélen, két csigán mozgó, 4 szakasz szekeret befogadni képes hajó A tiszacsegei komp 189]-ben szolgál, amely emberi erővel hozatik mozgásba. A drótkötél a partokon és ezen kívül a folyó közepén - itt bilincs segítségével - le van horgonyozva... s ezen kötél nagy árvizek alkalmával a meder fenekére lesz leeresztve...'

1 Az innenső part és a komp Hajdú vármegye törvényhatóságáé, a túlsó part a Borsod vármegyeieké. A csegei komp üzemét és vámszedési jogát ötévenként rendszerint meghosszabbítják. Az 1909.évi engedély [7] függeléke tartalmazza a sátoraljaújhelyi M. Kir. Folyammérnöki Hivatalnak az engedélyhez fűzött feltételeit (896/1897. sz.). Ez leírja a komp méreteit: hossza: 14,0 m, szélessége: 5,4 m, hordképessége: 12,0 tonna, legnagyobb merülése: 60 cm. Előírja, hogy a komp „csendes időben 4 terhes, szeles időben 3 terhes szekérrel" terhelhető. Ha csak gyalogosokat visz át, legfeljebb 40 embert vihet. Végül előírja, hogy a kompot a folyón átvezetett 24 mm átmérőjű drótsodrony kötélhez csigákon átvetett kötél kapcsolja. A rév személyzete egy felügyelőből, egy főrévészből és két révészből állt (1896). Új komphajót 1897-ben állítanak be, amely hatósági eljáráson személyesen részt vesz Hajdú vármegye alispánja, Rázsó Gyula is. Az első vas komphajót - amely a faszerkezetű hajókat felváltotta - 1904-ben állítják üzembe, amelyet a Danubius Schőnichen-Hartmann Egyesült Hajó- és Gépgyár épít meg. Ma már motoros komp biztosítja Csegén a tiszai átkelést. Az Egyek és Tiszadorogma közti kompot Borsod vármegye törvényhatósága üzemeltette, s ő szedte azon a vámot is. Ennek komphajóját egy 1893. évi összeírás úgy írja le, mint amely keresztkötéllel működik, a hajó fadobogója 11 cm vastag pallókból épült, 1,5 m mélységben. A folyón átvezetett sodronykötelet „a Tisza közepe táján egy kötél öblét feltartó gólya van alkalmazva" [8]. IRODALOM [1 ] Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye felhívása Hajdú-Bihar m. Levéltár IVA. 1/b. 494. sz. 273/1833. [2] Lósy-Schmidt Ede: Adalékok a hídépítés történetéhez Magyarországon (Technika folyóirat 1923. évf. 5-6. o.) [3] Dr. Gáli Imre: Régi magyar hidak (Bpest, 1972. 18. old.) [4] Debrecen történelme. Szerk.: Ránki György (Debrecen, 1981.1. k. 133. old.) [5] Hajdú vármegye törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyvei 1890. febr. 13. [6] Hajdú-Bihar m. Levéltár IV B. 905/b. alispáni iratok 1556/1893. [7] Mint előző [8] Mint előző 26