Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

Simonyi Alfonz: Vizek, utak és átkelőhelyek a középkorban

VIZEK, UTAK ÉS ÁTKELŐHELYEK A KÖZÉPKORBAN csérgát" nevű híddal. Naszályi János 1785. évi térképén is „Baion" vára egy „Lacus Baion" nevű tó szigetén van feltüntetve [17], A bajomi vár építményei főleg fából voltak. 1660-ban a vár behódol a váradi basának. 1686-ra már csak rom. Viszont itt maradt fenn egészen az 1800-as évek elejéig az a „bürű", amely a Nagy és Kis Bajom falurészek között folydogáló Gyalog-éren állott s még szekerek is jártak rajta [18]. A Berettyó-völgy legkésőbb épült vára a zsákai vár volt, a Nagysárrét szélén, középkori néven „Izsólaka". Határában voltak Csekehida és Orod falvak, melyeket hol összevonnak, hol különválasztanak. Az 1520. évi vámhelyösszeírás alkalmával külön szerepel Orod, Csekehida és Izsólaka. Az összeírás megállapítja, hogy Csekehida egy nagy éren átvezető hídon és töltésen szedi a vámot. Vámhely volt Orodon is, ahol három nagy éren át vezető híd és két töltés volt. Nem úgy Izsákán - Zsákán -, ahol sem „igazi töltés, sem igazi híd nem volt, csak egy patakon találnak egy kis hidat...",[19] majd Zsáka (17 portával) és Csekehida következett (9 portával). Csekehida - Chukeyhyda (1322-ben) nevét az őt birtokló Cseke családtól és hídjától nyerte. A vár az 1562-64. közti években a császáriak kezén van s csak 1566-ban kerül Izsákai András birtokába, majd János Zsigmond fejedelem 1566 nyarán azt a maga számára elfoglalja. Már Báthory Zsigmond idején kiáll egy osztrák ostromot is. Várad nevezetes eleste után (1660) Zsáka is behódol a töröknek, de egyúttal el is veszti jelentőségét. Vizekkel szinten teljesen körülzárt falu volt Szerep és Kornádi. Szerepről már egy 1219. évi okmányban történik említés, „Zerep" néven. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok a falut elfoglalni a mocsarak miatt nem tudták, így maradt meg a falu szláv népessége. Az bizonyos, hogy a falu egészen 1751-ig a Nagysárrétnek egy beljebb eső szárazulatára, szigetére települt, ahonnan az azt körülvevő lápból alig 1 ölnyi kivezető út maradt, a falu szigetként lebegett a roppant nádasok közt, a láp a kertek alatt volt, s időnként a falu is annyira felázott, hogy ott csak gólyalábakon lehetett járni. Kornádi is a Kissárrét által körbezárt falu vol, határát 15 ezer holdnyi nádas borította. Halottaikat is „csolnakon hordták a temetőbe". IRODALOM [I] Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában (Déri Múzeum Évkönyve, 1975. évf. 406. old.) [2] Gallacz János (szerk.) Monográfia. (Nagyvárad, 1896. 152. old.) [3] M. Nepper Ibolya- Sz. Máthé Márta: Hajdú-bihari múzeumok régészeti tevékenysége (Déri Múzeum Évkönyve 1985. évf.) [4] Komoróczy György: Hajdú-Bihar kéziratos térképei (Hajdú-Bihar m. Levéltár Közleményei, 1972. évf. 163. old.) [5] Dankó Imre: A Berettyó-völgy középkori települései, közlekedési és árucsereviszonyai (Hajdú-Bihar m. Levéltár Közleményei, 1979. évf. 5-18. old.) [6] Hóman Bálint - Szegfű Gyula: Magyarország történelme (Bpesl, 1941., V köt. 5-79. old.) [7] Ihrig Dénes i. m. 39. old. [81 K. Nagy Sándor: Bihar-ország (Nagyvárad, 1884. 18. old.) [9] Szalárdi János: Siralmas Magyar Krónika (Rp. Bpest, 1980. 3. könyv II. R. 82. old.) [10] SzalárdiJ. i. m. 4. k. III. r. (141-142. old.) [II] Szalárdi J. i. m. 4. k. XI. r. (194. old.) [12] Szalárdi J. i. m. 7. k. I. r. (485. old.) [13] Détsy Mihály: A pocsaji Rákóczi-udvarház (Bihari Múzeum Évkönyve, 1982. évf. 98. old.) [14] Szalárdi J. i. m. 7. k. II. r. (500. old.) [15] Komoróczy György: A nagykereki kastély (Déri Múzeum Évkönyve, 1960. évf. 74-81. old.) [16] Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt (Bpest, 1940. Települések és Népességtörténeti Értekezések 5. sz.) [17] Atlas Maior Scholasticus. Colleetus a J, Naszályi (1785.46. tábla) [18] Szűcs Sándor: Nádvágás a bihari Nagysárréten (Debreceni szemle 1936. évf. 2. füz. 56-59. old.) [19] Módy György: Zsáka és környéke (Bihari Múzeum Évkönyve 1986. évf.) 17