Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

Simonyi Alfonz: Vizek, utak és átkelőhelyek a középkorban

' í. : '"' : ' ;­; ­T8|p Vize^ utak és átkelőhelyek a középkorban A honfoglaló magyarok által elfoglalt terü­let nagyrészt erdőkkel borított, dúsak a legelők, a vizek halban gazdagok. A közlekedés általános módja a hajózás. Általános jármű az egyetlen fatörzsből kivájt vagy égetéssel készített bödönhajó. [1] A közlekedés elsősorban az egyes régiókra korlátozódott. A királyi hatalom várakat építtet: Bihar várát. [2] Az Árpád-házi királyok ide­jén a falvak sűrű hálózata teríti be a Tiszántúlt is. így pl. Báránd, Gáborján mellett Böszörmény és Sárrétudvari. [3] A középkorban a Berettyó-parti Bakonszeg is fontos vámhely. Itt vált ki egykor a Berettyóból a Kék-Kálló. A Berettyó egyik nagy Fahíd a Hortobágy folyón, a mátai pusztán kanyarjában találjuk Hencidát, amely mindig fon­tos átkelőhely volt a Kereki és Várad felé való út­ban. Pocsaj a Berettyó jobb partján fekvő település, az Ér torkolata közelében. Újfalu és Szentmárton között, de inkább az utóbbi határán folyt a Berettyó, itt volt a kezdetektől fogva leglényegesebb átkelő­hely, előbb csak rév, majd híd. A Hortobágy völgyének fontos átkelőhelye már a középkorban a Mátapusztán, valamint Szentágo­ta-pusztán volt révhely, végül a Tiszán a csegei rév [4]. A folyókon való átkelés azonban nem egy megadott helyen történik, hanem egy szélesen el­terülő, több ágra szakadt folyóval rendelkező mo­csaras területen való átjutás többféle lehetőségét nyújtja [5]. Az utak követték a folyóvölgy, illetve a vizes helyek szélét. A Berettyó-völgyben tehát az utak elsősorban kelet-nyugati irányúak. Az észak­déli irányú utak csak a völgy keleti szélén, a már magasabb fekvésű helyeken alakulnak ki. Ezek közt az egyik legfontosabb volt a Berettyó-völgyét meg­közelítő Mihályfalva-Diószeg-Várad-Szalonta­Arad útvonal. A tatárjárás, majd az ozmán török hatalma olyan pusztítást visz végbe az országban, amilyen­re aligha találunk példát: teljes falvak pusztulnak és néptelenednek el, parlagon maradt szántóföldek­ből gazborította hatalmas rónák lesznek vagy homoksivataggá silányult földek. Az állandó har­cok miatt a Tiszántúl területei feldúlt, elpusztított területekké válnak. Az Alföldön nincs ezeréves 14

Next

/
Thumbnails
Contents