Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Bevezető

Bevezető Amikor a Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megye, ezen belül Győr hídjainak történetéről szóló íráshoz hozzáfogtunk, nem is gondoltunk arra, hogy mennyi historikusán megfogalmazott gyűjteményt, könyvet, sőt korabeli újságokat kell átlapozni ahhoz, hogy áttekinthessük megyénk hídépítési múltját, mennyi változás történt azóta. Nyomon követhetjük, hogy a hidak, amelyeken ma közlekedünk, hosszú évszázadokon át tartó fejlődés eredményeként alakultak ki. A monográfia nem teljes, nem tud felölelni minden adatot, csak a jelentős hitelesen alátámasztott hidak történetét adjuk közre. Arra törekedtünk, hogy a kiadványunk olvasmányos legyen. Megpróbáltunk úgy fogalmazni, hogy a területünket nem ismerő olvasó is nyomon követhesse az érdekesebb történéseket. Bemutatunk egy-két említésre méltó mérnöki bravúrt, hídátszállítást, elsők között alkalmazott technológiai megoldásokat (hegesztett híd — Nosoni-Duna-híd) és sajnos mindegyik hidunknal foglalkozni kellett a háborús károk helyreállításával is. Külön felhívnánk a figyelmet Baross hidunk forgalomba helyezésének 100. évfordulójára írt rövid történeti áttekintésre. Ha a hidak történetét röviden jellemezni akarnánk, akkor megállapíthatjuk, hogy 1893-ig (akkor épült a Baross híd) az akadályokat a folyók képezték. E dátum után került előtérbe a vasút, mint a közúti forgalmat akadályozó és zavaró tényező, ekkor kezdtek épülni az első külön szintű megoldások. Amikor á közúti forgalom rohamos növekedése már saját magát is akadályozta, a közúti felüljárók építése után, a XX. század büszkeségei, az autópályák külön szintű megoldásai kerültek előtérbe. A könyv nemcsak a szakembereknek szól, hanem megfelelő támpont alapján bárki számára adhat felvilágosítást, ugyanis a kutatás és a visszaemlékezések során sok anyagot sikerült feltalálni, és ezeket rögzíteni a jövő számára. A könyv elsősorban nem tudományos mű, összegyűjtő jellegéből adódik, hogy az érdem egyedül az ismertetett és felhasznált forrásmunkák szerzőit illeti meg. így a kutatás alapjául szolgáló jegyzőkönyvek kivonatos szövegét, a történelmi eredetiségünknél fogva egyegy forrásmunkát a szerző megnevezésével a — Függeelékben — adjuk közre. Úgy gondoljuk, így sokkal jobban megérthetjük a múlt eseményeit, sőt egy-egy hasonló megoldásra még most is ráirányítja figyelmünket. Ilyen összeállítás, monográfia — tudomásunk szerint — még nem készült, így magánviseli az útkeresés, szerkesztés, feldolgozás minden nehézségét, buktatóját és az idő rövidségét. Tudjuk, hogy a fentiek nem mentesítenek bennünket, de Kérjük a Kedves Olvasót, hogy e hiányosságokat nézze el nekünk. A levéltár és a Kisfaludy Könyvtár munkatársainak ezúton köszönjük meg önzetlen, szakszerű segítségét. Köszönetünket kell kifejezni dr. Tóth Ernő és Kolozsi Gyula oki. mérnököknek, akik a munka lektorálását végezték. Továbbá köszönet illeti a Széchenyi Nyomdát a kötet szerkesztésében nyújtott segítségért, valamint a kiadvány jó minőségű, gondos nyomdai előállításáért. Végül köszönetünket kell kifejezni T. Kiss Lászlónak a koordinálásáért és Szenté Lászlónénak a gépírási munkájáért. Galgóczi József Mentes Zoltán oki. mérnök oki. mérnök