Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

vágányt és városi utcákat hidalnak át. A hídfők és a pillérek 9 m hosszú Franki-cölöp alapokon nyugszanak. A cölöpsorok felett 1,4x3,2x16 m méretű, az együtt dolgozást biztosító fejgerendákon a 0,5x2,3 m téglatest keresztmetszetű pillérek támaszkodnak, pillérenként 3—3 db sarokmerev bekötéssel. A felüljáró híd építése Egy-egy nyílásba, 18 db helyszínen elöregyártott utófeszített vasbeton gerendát helyeztek el. A vasbeton gerendák kereszt- és hosszirányú együttdolgozását a 20 cm vastag pályalemez és a támaszok feletti kereszttartók biztosítják. A saruk acélszerkezetűek, amelyek a fejgerendába bebetonozott alsó lemezből, 50 mm átmérőjű acélgörgőből és az előregyártott tartókba bebetopillérek is hasonló ferdeségűek. Három nyílású, 45 + 90+45 nyilásmérettel. A munka a kisajátítások után 1975-ben kezdődött el. A létesítmény valamennyi részének érdemes lenne az ismertetése, ilyen széles közérdeklődésre azonban nem lehet számítani. Ezért itt most csak a mederhíddal foglalkozunk. A mederhidat az úgynevezett konzolos szabadbetonozás módszerével építették meg. Ez a módszer sok előnyös tulajdonsággal rendelkezik, mellőzhető a folyót (vagy adott esetben vasútat, közutat) eltorlaszoló állvány, anyagával és sok élőmunkájával. A konzolos szabadbetonozás technológiáját a német Szövetségi Köztársaságban fejlesztették ki, de világszerte alkalmazzák. Használata különösen előnyös sok nagy hídnyílás esetén. Három hídnyílás esetén (mint jelen esetben) a módszer főbb lépései a következők. A nyílások arányát célszerű 1:2:1 viszony szerint kialakítani, mert ez a tervezés és kivitelezés számára bizonyos egyszerűsítéstjelent. A pillérek fölött elkészítik a tartó egyegy rövid szakaszát az ún. indítózömöt. Az indítózömre felszerelik a mozgatható acélszerkezetű betonozó kocsikat. A készülő tartó általában szekrénytartó. A győri felszerkezet két ilyen párhuzamos szekrénytartóból áll. A tartó oldalnézete szerint változó magasságú. A pillérek fölött 4,70 m, a nagy nyílás közepén 2,43 m, a szélső támaszoknál 2,03 m a szerkezeti magasság. Az átmenet parabolikus. Az egymást követő átlagos zömök hossza 3,65 m. A pillér közelében lévők súlya 60 Mp (tömegegységben 60 tonna) az alacsonyaké 40 Mp körül van. Építés közben a tartó egyre növekvő karú mérlegre emlékeztető megjelenésű. © índltóiúm *»xt»M ® © V\H © , TI pp^fTel SffiS? . ' UJjS*?*^! i'|i;

;|: •atesi ©., 91t*.«Mi 1 • ... 1 i;«f r • ,;•• r .4. ©• Az építés fázisai nozott felső lemezből áll. Minden alátámasztásnál mozgó sarut alakítottak ki, amelyek maximálisan 120 mm elmozdulást tesznek lehetővé. Mederhíd a Mosoni-Dunát keresztezi SO^s bal ferdeségű szögben. A meder Széchenyi híd építése Egy-egy zöm bebetonozása után várni kell mindaddig, amíg a beton szilárdsága eléri azt az értéket, amely képes felvenni azt a hatalmas feszítőerőt, amely a már elhagyott zömök közvetítésével a pillér fölötti részéhez feszíti. Győrött ezt a ciklusidőt 7 napban irányozták elő. A technológia, amelynek előző ismertetése még vázlatosnak is alig nevezhető, azt eredményezi, hogy az egyre növekvő hídtartó minden egyes időpontban, minden másik zömtől eltérő fizikai állapotban van. A tartó folytatólagossá tétele, továbbá az ehhez szükséges — a 46