Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

könnyűszerrel lehetne egy középen felvonható hidat felállítani. E híd egyrészről ugyan célszerűnek mutatkoznék az épületanyagok könnyebb beszállítása szempontjából, másrészről a két bástyáról könnyen meg is védhető volna"... 1566-ban a Bécsi kapu előtt a híd már megvolt. A Rába kettős hidak helyét nagyjából a XVII. századi erődítési munkák szabták meg. A török háborúk elmúltával a felvonható híd szerepe megszűnt. Parttól partig megépítették a cölöpös jármos hidakat. Bécsi kapu. Előtérben a faszerkezetű Rába-híd 1893-ban Zechmeister Károly polgármester megteremtette az alapot ahhoz, hogy a fahidak helyére vashidakat terveztethessen. 1894. február 20-án adták át a hidakat a forgalomnak. A győri sétatéri Rába-híd főtartói a pályaszint fölé emelkedő kétcsuklós ívek, középső 10 méteres felemelhető résszel. Támaszköze 51,84 méter. A főág feletti híd középrésze felvonható volt, így a győr—sopron—ebenfurti vasút rakodóját az uszályok megközelíthették. A megalakult hídbizottság 1893. január 12-i ülésén a sétatéri nagyhíd megépítésére vonatkozólag — a miniszteri leirat alapján — MAURER-féle nyitószerkezetű ívhíd megépítéséhez ragaszkodott. A Qregersen G. és fiai és a Schlick-féle cégeket szűkebb versenyre bocsátotta. Továbbá úgy döntött, hogy a Maurer-féle nyitószerkezetű ívhíd terveit megveszi a Qregerson cégtől. A győri sétatéri híd 1930-ból Azon, hogy a híd mozgatható részét hány ember tudja felemelni (10 vagy 4 fő), hosszan vitatkoztak. Ez a vita fél évre eltolta a hídépítést. A sétatéri hidak építése nagy ütemben megindult. A cölöpöket gőz cölöpverőkkel verték. A munkákat 1893. június 8-án megtekintő Czekelius Aurél min. oszt. tan. megelégedését fejezte ki. A győri sétatéri híd E hidakon vezetett át a budapest—bécsi nemzetközi főút. Az 1920-as évek derekán úgy az utat, mint a hidakat korszerűsítették. így álltak a hidak 1945. március 28-ig, amikor a háború esztelen pusztításaként a vízbe zuhantak. — Hasonló sors érte a többi hídjukat is. Az újjáépült Rába-híd 1952. A szovjet hadsereg hidászai két erős, nagy teherbírású fahidat építettek, ám ezek a hidak nem voltak hosszú életűek. A gazdaság fejlődése lehetővé tette, hogy új modern íves, alső élű, felsőpályás vasbeton hidakat építhessenek a Rába két ága felett. A vb. gerenda hidak, melyek különös karcsúságukkal tűnnek ki, 82,52 m a főágban, míg a mellékágban 57,05 m ívelik át a Rába folyó két ágát. A híd közepe pedig mindössze 1,35 m magas. A hidat az UVATERV keretében Kemény Ádám tervezte. A forgalomba helyezés időpontja 1952. A hidak az 1954. évi nagy árvíznél jól kiállták a rájuk nehezedő oldalnyomást is. Erősségük mellett szépek is, 32