Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

A Medvéi Duna-híd 1942—1945. ze 114 + 133 + 114 m, felszerkezete többtámaszú rá­csos főtartó. Mivel a gerendatartónak csak függőleges reakciói vannak, alátámasztásukra kisméretű alépítmé­nyeket építettek be, igen jó és vastag kavicstalajra. Az alapozási mélységet nem a talaj teherbírása, hanem a kimosási veszély határozta meg. A hídfő caison alapsík­jai a kis víz szintje alatt 9,7 m-re, a pillérek caison alap­síkja pedig 13,7 m-re vannak. A felmenőfalak édesvízi mészkő burkolattal, betonból, a szerkezeti kövek padka­lezáró réteggel, küszöbgerendával és járdakonzolokkal együtt vasbetonból, a mellvédfalak faragott kőből épültek. A mederpillérek félkörös végződésű alaptesten állnak, csúcsíves, szimmetrikus elrendezésű felmenőfallal, vas­beton szerkezeti kövekkel, édesvízi mészkő burkolattal, belsejükben betonnal. A vasbeton felületek 5 cm műkő burkolatot kaptak. Az ártéri 3 db vasbeton híd három főtartós felsőpályás szerkezet. A három egyenként 88,5 m hosszúságú híd mindegyike két egymás folytatásába eső híd, melyek az áthidalt nyílás közepén közös pillérre támaszkodnak. Egy-egy félhíd vasbeton szerkezete 44,14 m hosszú és két keretlábbal három nyílásra osz­tott. A keretlábak a főtartókkal sarokmereven vannak egybeépítve. A hídfők, keretlábak, középső pillérek fúrt vasbeton cölöpön nyugszanak. Cölöpátmérő 30 cm, hosszúságuk 6—7 m, amit próbaterheléssel határoztak meg. A vasbeton szerkezetek egyik végén mozgó, a má­sik végén fix saru van, abból a feltételből kiindulva, hogy a keretlábak rugalmasságuknál fogva, hőmérsék­leti hatásokkal szemben ingaoszlopként működnek. A mederhíd gyalogjárda- és a kerékpársáv-burkolata cementsimítás. A kocsipálya burkolata 5 cm kopóbe­ton, ami a vasbeton pályalemezzel együtt készült, és minden kereszttartó felett megszakították, az osztóhé­zagok modifikált bitumenből készült tömítőanyaggal vannak kitöltve. A helyreállított hídnyílás burkolata ön­töt aszfalt, szigetelés nélkül. A vasbeton pályalemezek csupán a hídpálya hossztar­tóira fekszenek fel, velük nem dolgoznak együtt és egy irányban teherbírók, 17 cm vastagságúak, 8 cm maga­san kiékeltek. Az osztóhézagok mellett a lemezek 21 cm vastagok, az együtt dolgozó lemezszélesség kes­kenysége miatt. A gyalogjárda és kerékpársáv lemezvas­tagsága 8 cm. A pálya hossztartók hegesztve készültek, felső övük 100 mm-rel a kereszttartók fölé nyúl. A hossztartókat a kereszttartók felett átkötötték, így azok folytatólagos tartóként viselkednek. A hossztartókat nyílásonként megszakítottak, azért, hogy a kereszttartókban mellék­feszültségek ne keletkezzenek. A kereszttartók hegesztett tömör tartók, szárnyle­mezhez hegesztve kötődnek, a számylemezek a főtartó­hoz szegecselt kapcsolatúak. A gerinclemez merevítésé­re a hossztartók alatt merevítőlemezeket hegesztettek. Az övlemez vastagsága középen 22 mm, szélen 14 mm. A kereszttartó konzolok szögvasakból készült rácsos szerkezetek. A főtartók párhuzamos övű rácsos tartók szimmetrikus rácsozással és oszlopokkal 12 x 9,50; 14 x 9,50; 12 x 9,50 keretkiosztással. A főtartók elmé­leti magassága mindhárom övek diafragmáival kapcso­latban kialakított konzolokra vannak felfüggesztve a vizsgáló kocsi pályatartói. Az övek kétfal ú szelvények, mind az alsó, mind a felső övrudak diafragmákkal van­nak merevítve. A húzott rácsrudak H szelvényűek. Az oszlopok hegesztett kivitelben készültek, oldalvetületi szélességük 180 mm. A húzott rúd gerinc lemezből és két övlemezből, a nyomott rúd gerinclemezböl és két befelé fordított U szelvényből áll. A csomópontok kötése szegecselt. Mind az alsó, mind a felső övön szélrács van. Az alsó szélrács rúdjait 2—2 db szögvas alkotja. Közé­pen csomólemezzel is fel vannak függesztve a hossztar­tókhoz. A felső szélrácsot méretezték a főtartókban ke­letkező nyomóerő 4%-ára is. Felső szélrácsok I tartók, megfelelő gerinclemez-merevitéssel. A sarucsapok és hengerek kovácsoltvasból, a többi sarualkatrész öntöttacélból készült. A mederhíd bal part felőli pillérén álló saru van, a többi pilléren mozgó saru. A hidat 1939-ben kezdték építeni, próbaterhelések után 1942. december 20-án helyezték forgalomba. Az 1939—1942. évben épült híd nem sokáig állt. 1944-ben az ismételt légitámadások során a híd pályale­mezét találat érte. Egy úszóakna a Győr felőli mederpil­lérnek ütközött és azt erősen megrongálta. 1945 már­ciusának végén a visszavonuló német csapatok a meder Győr felőli nyílásának acélszerkezetét felrobbantották. Az acélszerkezet a mederbe zuhant, a hídfőn repedések keletkeztek. 28

Next

/
Thumbnails
Contents