Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

szerkezeti hosszúságú, 1080 m

2 felületű, merőleges, 20 t teherbírású szerkezet, amit 1928-ban építettek. Három db háromnyílású szerkezeti egységből áll. Egy szerkezeti egység háromnyílású folytatólagos tartószerkezet. A szerkezeti egységeket csúszólemez-dilatáció kapcsolja össze. A műtárgy harmadik és negyedik nyílását 1945-ben felrobbantották, amit 1947-ben állítottak helyre, az eredeti állapotnak megfelelően. A terhet négy vasbeton főtartó viseli. A főtartókat nyílásonként három db kereszttartó és a vasbeton pályalemez köti össze. A közbenső alátámasztások felett a kereszt gorodasnak tulajdonítják. A hossztartók saruk nélkül támaszkodnak a pillérekre, ezért a hőmérséklet hatására fellépő mozgásukban a súrlódó erők erősen gátolják. A repedések tágassága és sűrűsége az idők folyamán nem változott. A hídon a forgalom a pálya szélessége miatt szabályozott. A szabályozás a hídfőkben torlódást, várakozást nem okoz, a jelenlegi forgalmi igényeket kielégíti. Feketeerdei Mosoni~Duna~híd tartó magassága azonos a kiékelt főtartó magasságával. A pilléreket cölöpalapra építették. A cölöpök anyaga fenyőfa volt. Pillérenként más-más mennyiségű és hosszúságú cölöpöt vertek le, a talajmechanika függvényében. Összesen 4 talajfúrást végeztek. s**^A híd kocsipálya-szélessége 4,8 m, kétoldalt 0,6—0,6 m széles kiemelt szegélyes gyalogjárdával. Korlátok közötti szélesség 6 m. A pályaburkolat jelenleg itatásos hengerlés, ami két oldalra esik. A hídnak egészen kicsi a hosszesése középtől két irányban, ami nem biztosítja a hosszirányú vízelvezetést, ezért egy nyílásközbe mindkét oldalra 4—4 db víznyelőt helyeztek el. A Rába folyó medre a híd környezetében rendezett. A mederkimosódás megakadályozására a híd alatt 50 m-re kőszórásból fenékgátat építettek. Az V. pillér előtt a mederben homokzátony képződött, melyen az uszadék fennakad, ezért évente legalább kétszer tisztítani kell. Az időszakos hídszemlevizsgálatok állandó visszatérő megállapításai a hossztartókon keletkezett hajszálrepedések. A repedést dilatációs mozgás gátlásának és zsuA híd az 1408. számú Mosonmagyaróvár—Dunakiliti—Rajka ök. út 4 + 406 km-szelvényében épült 1963-ban, ,,B" terhelési osztályra, 37,8 m szerkezeti hosszúsággal, 310 m

2 hídfelülettel. A hidat szárazra építették, elkészülte után rávezették az utat, és új mederben alávezették a folyót. A híd két kéttámaszú szerkezet. A medernyílás 26,07 m, a parti nyílás 10 m. A felmenőfalakat, a szárnyfalakat és a mederpillért előre gyártott vasbeton cölöpökre alapozták. A cölöpök feletti fejgerendákra építették a felmenő teherviselő elemeket. A főnyílás párhuzamos övü alsópályás rácsos szerkezet, szimmetrikus rácsozással, 10 x 2700 mm keretkiosztással. Ezt a rácsos szerkezetet a budapesti Kossuth hídból bontották ki, szállították a helyszínre, és építették be. A pályaszerkezetet I. szelvényű kereszttartók tartják, 18 cm vasbeton lemezzel együtt dolgoztatva. A melléknyílást T 10 B előfeszített előre gyártott vasbeton gerendákkal hidalták át. A gerendákra 20—30 cm változó vastagságú pályalemezt betonoztak, amivel az együttdolgozást biztosítják. A mederpillér fölé helyezték el a fix sarukat. A két fel szerkezetet ezen a helyen csúszólemez és dilatáció kapcsolja össze. A pályaszélesség mindkét hídon 7 m, 0,5—0,5 m kiemelt hídszegélysávval és korláttal. A pályalemezre 3 rétegű ragasztott lemezszigetelést fektettek 4 cm védőbetonnal és 5 cm öntöttaszfalt bur17