Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A megye adottságai

A megye adottságai fm&Á A Velencei-tó sokáig legszeszélyesebb tavunknak számított. Vízállása a csapadék függvényében változott, így néha elárasztotta a környező településeket, máskor pedig teljesen kiszáradt annyira, hogy katonák gyakorlatoztak az üres, porzó medencében. A tatárjárás idején és a török világban menedéket jelentett a bujdosóknak nádasaival. A környék lakói többször fordultak beadvánnyal a megyéhez a tó lecsapolása érdekében (Fejér vármegye közgyűlése 1838-ban tárgyalta az ügyet). Erre azonban szerencsére nem került sor, és ma is üdülők ezrei élvezhetik a tó adta sportolási és fürdési lehetőségeket. A Velencei-tó lefolyását a Dinnyés-Kajtori csatorna létesítésével oldották meg (1896). Megmentették a tó varázslatos élővilágát is. Kiemelt természeti értéket képviselnek az „úszólápok".A környék népének évszázadokon keresztül a nádvágás, nádfeldolgozás és a halászat volt a megélhetési forrása. A nádfedeles házak, a száradó halászhálók, a ladikok sajátos hangulatot kölcsönöztek a vízpartnak. A télen learatott nád ma is jelentős jövedelmet jelent. •HBHHBPQP A Velencei-tó A megyében több csodálatos kastélyt tekinthet meg az idelátogató, melyek a magyar és nemzetközi építésztörténet remekeinek számítanak. A kastélyok építése az 1750-es években indult meg. Kezdetben barokk stílusú épületeket emeltek, majd 1780-tól a klasszicista stílus vált uralkodóvá a kastélyépítészetben. A legtöbb és legszebb kastélyunk a 19. század elején épült, és ekkor építették át a korábbi barokk épületeket is. A 19. század végén már az angol neogótika hatása figyelhető meg kastélyainkon. A korai barokk stílusú kastélyok közé tartozik a móri Lamberg-kastély, melynek építője Fellner Jakab volt. Neobarokk átalakítású az iszkaszentgyörgyi Bajzáth-Pappenheim kastély. A Csákvár középpontjában található Esterházy-kastély szintén Fellner Jakab tervei alapján készült. Az épület barokk stílusúnak indult, de végleges formájában klasszi<g , 1} ,St Földrajzi adottságok cista külsőt öltött. A kastély körül készült el az ország és Fejér megye első, 2,5 km

2 területű angolparkja. Lovasberényben a klasszicista Cziráky-kastélyt nézhetik meg az érdeklődők. A seregélyesi Zichy-Hadik kastély gyönyörű freskóiról híres, illetve a parkjában talált 1976-os leletről, amely ezüst és arany evőeszközökből, ezüst edényekből és ékszerekből állt. A dégi Festetich-kastély, a háborúban széthordott alcsúti Habsburg-kastély, a vajtai kastély és a soponyai Zichy-kastély mind a klasszicizmus egyik hazai képviselőjéhez, Pollack Mihály nevéhez fűződnek. Angol neogót stílusú a martonvásári Brunszvik-kastély, ahol ma Beethoven emlékmúzeum működik. Az épület körül található az egyik leggyönyörűbb kastélyparkunk, ahol nyáron rendszeresen tartanak Beethoven hangversenyeket. A megye ma is álló 71 kastélyából az egyik leghíresebb a martonvásári Brunszvik-kastély Fejér megye szerepe kivételes a magyar történelemben. A fejedelmek megyéjének mondható. A megye Árpád vezér szállásterülete volt a honfoglalás után, majd Géza fejedelem a kedvező adottságok figyelembevételével Székesfehérváron alakította ki székhelyét. A város több évszázadon keresztül őrizte királyi székhely, koronázó és temetkezési hely rangját. Székesfehérváron 32 királyt koronáztak, és itt őrzik államalapító István király és még több királyunk földi maradványait. A megyeszékhely középkori alapokon nyugvó barokk arculata a XVIII. században alakult ki, miután Mária Terézia királynő rendelkezésére a város püspöki székhely lett. Irodalom: 1) Fejér megye honlapja, www.fejer.hu 2) Fejér megye földrajza. Magyarország megyei kézikönyvei 6. 3) Dr. Frisnyák Sándor: Budapest és a megyék földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984 4) Magyarország természeti és gazdasági földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968