Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)
Egyedi hídleírások
Egyedi hídleírások Székesfehérvár hidjai A Budai kapuhíd helyszínrajza az 1601., 1689. és 1738. években A Budai kapuhíd Székesfehérvár látképe az 1730-as években. Az álló várfalakat még széles várárok veszi körül. A kép jobb oldalán a Budai kapuhíd látható. F. B Werner rézmetszete. Utólag színezett. (Szt. István Király Múzeum) Székesfehérvár látképe 1780 körül. A széles várárok helyén keskeny csatornát láthatunk. A kép jobb oldalán látható Budai kapuhidat ebben az időben Király hídnak hívták. Binder János Fülöp rézmetszete. Utólag színezett. (Szt. István Király Múzeum) a külsőn több mint 20 méter hosszúságú lehetett a híd és ez utóbbi felvonóhíd volt. 1664-ben Evlia Cselebi török utazó írása szerint „... a Budai kapu, mely északkeletre néz, négyszeres téglaboltozatú, girbe-görbe sikátorú, erős új vaskapu ... előtte kétszáz lépés hosszú fahíd van, mely tizenhárom helyen csigákkal emelhető felvonó híd." [19] 1689-1691. között kiszélesítették a várárkot, amihez a hidat is meg kellett hosszabbítani. A híd hossza egy 1700-ban készült dokumentum alapján 83 és 1/2 öl [20], azaz közel 160 méter volt! A széles várárok túlsó partján nagy ellenerőd épült a híd biztosítására. 1775-79 között a széles várárok helyén keskeny csatornát alakítottak ki. Ezt követően a Budai kapu hídját valószínűleg nosztalgiából hívta a város Király hídnak, melyen a középkorban Buda felől érkező királyaink vonultak át. 1779-ben tahidként újították fel [21], még az 1783. évi I. katonai felmérésen is hosszú tahidként látható. Az 1795-96. években jóval kisebb nyílású kőhídra építették át, mivel a korábbi várárok helyén a Várkörút-csatorna volt, valamint a Gaja-patak korábban várárokba vezető vizeit a Varga csatorna vezette. Az átépítést követően a kőhidat Szent János hídnak hívták [22]. Nevét a felsővárosi hídfőjénél (a mai Magyar Király Szálló előtti térnél) 1705. július 6-án felállított Nepomuki Szent János szoborról kaphatta, amit hazánk legkorábbi Nepomuki szobrának tekinthetünk. 1602-ben a Budai kaput új híd építésével áthelyezték a mai Fő utca torkolatához, Isolano kapitány tervei szerint [18]. A kaput Új kapunak és Bécsi kapunak is hívták. Az új híd La Vergne helyszínrajza alapján 120 méter hosszú lehetett. A Budai kapuhíd hídfőjének védelmére kettős árok és sáncrendszert építettek két új híddal. A belső árkon kb. 10 méter, Az 1797. évi Liptay-térkép már kisebb nyílású kőhídként ábrázolja. 1810-ben a város megnagyobbította a régi Budai kapu kijáratát. Az új kaput Nádor kapunak nevezték el [22]. A Nádor kaput 1872-ben bontották el. Az 1870-es években a Várkörúti csatorna beboltozásakor vált a kőhíd láthatatlanná.