Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Vasbeton hidak Vasbeton hidak A kezdetek, kiemelkedő alkotások és típus hidak A Fejér megye országos közútjain lévő hidak 84 %-a vasbeton felszerkezetű. A vasbeton egészen korai alkalmazása Sárbogárdnál, a Nádor-csatorna feletti híd építésével kezdődött 1890-ben [1]. Ez a híd volt hazánkban a második vasbeton híd, méghozzá tekintélyes mérettel: 18,0 m-es nyílás, 2,15 m-es nyílmagassággal. A Monier-rendszer szerint vasalt ív vastagsága mindösssze 20 cm volt. A sikeres próbaterhelés a kivitelező Wayss G. A. szakértelmét bizonyította és felkeltette az érdeklődést az új építőanyag iránt. A kivitelező 1892-től a Magyar Mérnök és Építész Egylet Heti Értesítőjében saját munkásságát a sárbogárdi Nádor-csatorna-hiddal reklámozta [1]. lEaEjES^^E^^^Íg^ES^jjfc A megye első vasbeton hídja (Mihailich-Haviár nyomán) Hazánkban, így Fejér megyében nem a Monierrendszer terjedt el, pedig az első ilyen rendszerű híd ma is viseli a forgalmat. A sárbogárdit robbantás pusztította el, állapota kiváló volt. Dr. Zielinski Szilárd a Hennebique-rendszert honosította meg. Jelentős létesítménye épült 1913-14-ben a Budaeszéki (mai 6. sz.) úton, Adony térségében. A négyfőtartós felszerkezet itt hagyományos hídfőkre támaszkodott. Sajnos a II. világháborúban ezt a korai vasbeton hidat is elpusztították [2]. A zömében kisnyílású hidak felszerkezete természetesen vasbeton lemezként épült, közülük a megyei hídnyilvántartás szerint a 8212. j. úton egy 4,4 m nyílású híd 1900 előtt épült, így a vasbeton hidak között ez ma a legidősebb. Mór vasútállomáson 1814-ben épült egy 4,5 m nyílású négybordás híd. A bordák 0,2x0,29 m-esek voltak, meglepő, hogy ilyen kis nyílású hídnál nem lemezhidat építettek [6]. Dinnyés és Székesfehérvár között dr. Mihailich Győző tervei szerint karcsú keretszerkezet épült (1922 előtt) egy dűlőút átvezetésére a Budapest-murakeresztúr vasútvonalon. A híd építéstörténete nem ismert. Mór vasútállomás négybordás hídja. Hídlap, 1938 A. 6. sz. főút sörkevári Váli-víz-hídja bordás gerendaszerkezet volt. Hídlap, 1938 Mihailich Győző karcsú kerethídja (épült 1922 előtt, elbontva 1980-ban) Több vasút feletti, karcsú híd épült a megyében, építéstörténetük kutatásra vár. A ma forgalmat viselő hidak közül a mezőkomáromi Sió-híd a második legidősebb: 1926-ban épült, nyílásméretét tekintve pedig ma is a legnagyobb nyílású: 32,5 m. A Gerber-csuklós, kétfőtartós, ellensúlyos gerendahíd tervezésére 1913-ban írtak ki pályázatot, s fennmaradt dr. Zielinski Szilárd szép terve, mely hat Sió-hidra, köztük a mezőkomáromira is vonatkozott [3]. A szakirodalom szerint a Sió-hidak később épültek meg Kovács Sebestyén Aladár és Póka Rezső tervei szerint, de lényegében a Zielinski-terv alapján épült meg. A mezőkomáromi híd valószínűleg 1926ban épült, akkor nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő alkotásnak minősült [3, 4]. A II. világháborúban a befüggesztett nyílást felrobbantották, 1962-ig ideiglenes acéltartós áthidalással üzemelt