Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

Függelék

Függelék Utószó Utószó Rövid idő alatt kellett Fejér megye hidjai történetét ku­tatni és összefoglalni. Sok kutatnivaló lett volna még, ám le kellett zárni a munkát. Néhány tovább kutatan­dó, a könyvből kimaradt hidat, fényképet azért emlí­tek, hogy megkönnyítsem azok dolgát, akik kedvet kapnak a megye hídjainak történetével foglalkozni. Nem sikerült egyértelmű eredményre jutni a „ró­mai"-nak vélt százhalombattai, sörkevári, baracsi, ráckeresztúri hidak történetében. Most kaptam dr. Gáli Imre hagyatékából a százhalombattai híd ügyé­ben írt, nem publikált érdekes írását, mely további régészeti kutatást tart indokoltnak. Százhalombatta „római" hídja, Hargitai Jenő rajzán Az államalapítás-kori, battyáni, fövenyi hidak tör­ténetében is sok még a fehér folt, pl. még nem sike­rült tisztázni, hogy a Battyáni-Nádorcsatorna-híd mi­kor épült meg állandó felszerkezettel, s több Sár­víz/Nádor csatorna híd történetét is homály fedi. A Dinnyés-Székesfehérvár között Mihailich tervez­te hídról fotót sem sikerült szerezni, pedig sokszor átmentem alatta a vasúton. A Seregélyes-szabad­battyáni út 13,500 km szelvényében volt vasút fe­letti műtárgy hídfőit 1970-ben még láttam, ma már nyoma sincs ennek az 1945 után újjáépült hídnak. Nem sikerült a Székes­fehérvári Közúti Építő Vállalat terv- és irattárá­nak sem nyomára akad­ni, pedig évtizedekig ez a vállalat építette a kisebb hidakat, s erdészeti hi­dakról sem találtam anyagot. A hiányok, fehér foltok mellett a bőség zavara is fennállt: az autópálya hi­dak közül csak néhányról található említés, adat, fénykép ebben a könyv­ben. Sok boltozat fényké­pe maradt fenn 1938-ból és 1964-ből, ezeknek a fele sem található a könyv lapjain. Korábban (1950-ig) több község Fejér megyéhez tartozott, így a 6.sz. főút 29,546 km szelvényében lévő, vasút feletti híd a Székesfehérvári Államépíté­szeti Hivatal kezelésébe tartozott, a 61. sz. főút érde­kes Gerber-csuklós, vasút feletti hídját 1958-ban a Székesfehérvári Közúti Igazgatóság tartotta fenn, a Pálfai Sió-híddal pedig - megyék közti megállapodás alapján - 1970-ben még e sorok írója foglalkozott. Önkormányzati hidak közül jó lett volna többet is bemutatni, a vasúti hidak közül érdemes lett volna a Székesfehérvár-bics­kei vonal részben már felhagyott, részben a jö­vőben elbontandó híd­jairól, pl. a pátkai űrszel­vény korlátozást okozó hídról szólni.. Sárbogárdnál több, mint 40 éve felmerült a vasút feletti műtárgyépí­tése, ennek tanulmány­terve elkészült, emlékeztetőnek nem ártott volna bemutatni. Néhány hiányt, kutatási témát említettem, s nem szóltam pl. arról, hogy a Fejér Megyei Levéltárban igen sok értékes, érdekes irat, térkép van, mely fel­dolgozásra, publikálásra vár, s a helyi újságok is ér­demesek a kutatásra. Remélem, hogy a hiányosságok ellenére az ol­vasók rácsodálkoznak, hogy Fejér megyében milyen sok értékes, érdekes történetű híd van, melyek megóvása, történetük kutatása indokolt. A régi 7. sz. főút boltozata Baracskán, dr. Imre Lajos ecsetrajza 219

Next

/
Thumbnails
Contents