Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

Mellékletek

Mellékletek Hidak, utak levéltári, múzeumi értékei és az ide vágó teendők és kötelességek pontos teljesítésére szigorúan ügyeljenek. Szabatos - ha szükséges, Írásbeli - utasításban kell mindenek előtt azt megállapítani, hogy az útiszemélyzet részéről való állandó szemmel tartástól és egyes elemi események (árvizek, nagyobb esőzések, stb.) után végzendő vizsgálatoktól eltekintve, minő időközökben tartoznak az útmesterek a szakaszaikon levő hidakat rendszeresen megvizsgálni, és e vizsgálatoknál minden egyes útmester különösen mire terjeszkedjen ki. A rosszabb állapotban lévő, vagy szerkezetüknél fogva nagyobb figyelmet igénylő hidaknál (pl. a függőműves fahidaknál) természetesen gyakoribb és részletesebb vizsgálatot kell előírni, mint más, megbízhatóbb szerkezeteknél. Az útmesterek csak olyan vizsgálatokkal bízassanak meg, a melyeknek elvégzésére őket ismereteik képesítik. Különleges szerkezeteknek olyan szempontból való megvizsgálása tehát, a mely a szerkezet erőtani viszonyainak ismeretét tételezi föl, nem bizható az útmesterekre, hanem az ilyen vizsgálatokat a hivatalnak valamely tagja végezze. Az útmestereknek adandó utasítások tekintetében elvül tekintessék, hogy az összes fahidak évente legalább háromszor, a többi hidak pedig évente legalább egyszer behatóan és rendszeresen megvizsgáltassanak. Figyelmeztetni kell e mellett az útmestereket, hogy a hidakat az előírt, beható megvizsgálásokon kívül minden kínálkozó alkalommal - különösen pedig árvizek, vagy nagyobb megterhelések után, vagy egyéb rendkívüli esetekben - megvizsgálják és az útkaparókat a hidaknak rendben- és tisztán tartása körüli teendők lelkiismeretes teljesítésében gyakran és szigorúan ellenőrizzék. A hivatal főnöke, vagy az út beutazását teljesítő tagja, minden beutazás alkalmával figyelmet fordítson a hidakra és különösen azokat, a melyeknél hiányok vannak, valamint az összes fahidakat, évente legalább egyszer (a függőműves fahidakat pedig évente legalább kétszer) behatóbban is vizsgálják meg. A nagyobb hidaknak 10 évenként végzendő, egészen részletes, időszakos vizsgálata, valamint az ily hidakra vonatkozó törzskönyvek vezetése tekintetében a közúti hidakról szóló szabályrendelet intézkedik. Különös gondot fordítson a hivatal mindennemű hídjavítási munkánál, különösen pedig a hídpálya felbontásánál arra, hogy a közlekedés biztossága érdekében szükséges intézkedések (elkorlátolások, éjjeli világítás, forgalmi korlátozás, ennek megfelelő jelzése, kihirdetése stb.) megtétessenek és a megállapított rendszabályok pontosan be is tartassanak. A nagyobb vízfolyásokon átvezető hidaknál a legnagyobb árvíz szine állandó jellel (bevéséssel, vagy vörös olajfestékkel stb.) megjelölendő és nagy árvizek idejében a meglevő jelek helyessége ellenőrizendő. Az útmestereket utasítani kell, hogy minden nagyobb árvíz alkalmával a víz legmagasabb állását a már megjelölt vízszínhez, vagy - a hol még nincsen jel - a hídnak valamely állandó pontjához mérve jegyezzék fel és a árvíz színéig érő karókat verjenek le. A hivatal feladata e feljegyzéseket az útbeutazások alkalmával egyéb adatokkal összehasonlítani, az árvízszín megjelölése iránt - ott, a hol ez még nem történt meg, vagy a hol az eddigi jel nem egyezett az árvíz színével - intézkedni, a szükséges szintezéseket elvégezni és az összegyűjtött adatokat az illető hidakra vonatkozó tervekben és vázlatrajzokon, valamint az esetleges törzskönyvekben, az év és hónap feljegyzése mellett kitüntetni." Ékes bizonyítéka a közúti adminisztráció jól szervezett működésének az 1903-ban kiadott „Kézi könyv a magyar királyi állami útmesterek részére" című, közel 500 oldalas, keménykötésű tankönyv, mely közigazgatási-műszaki alap-, és szakmai ismereteket egyaránt tartalmaz. Az útmesterek fontos, megbecsült tagjai voltak a közúti szervezetnek. Az állást pályázat útján lehetett betölteni, esküt kellett tenni, amiről igazolást kapott. Részlet a szolgálati utasításból: Az állami közutak fentartásánál alkalmazott kir. állami útmesterek szolgálati utasítása. I. RÉSZ. A m. kir. állami útmesterek szolgálati viszonya. 1& A kir. állam útmestereket a minister nevezi ki. Az útmesteri állomásokra történő kinevezéseknél a kiszolgált és az 1873. évi II. t.-cz. értelmében igazolvánnyal ellátott altisztek elsőbbséggel birnak. Ezen kinevezés rendszerint ideiglenes s az illető államútmesterek állásában csak akkor lesz véglegesítve, ha a szabályszerű képességi vizsgát letette, mire rendesen egy évi határidő tűzetik ki. Az útmesterek közvetlenül az államépítészeti hivataloknak vannak alárendelve, kötelesek tehát azoknak a szolgálatra vonatkozó rendeleteit felelősség terhe alatt lelkiismeretesen, pontosan, jól és gyorsan teljesíteni, valamint a kiadott utasításhoz szorosan alkalmazkodni." Az 1903-ban kiadott útmesteri kézikönyvből néhány ábrát mutatunk be: 159