Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A hídépítés fejezetei

BOLTOZATOK A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1962-ben elrendelte a tanácsi és községi közúti hidak közül azoknak a számbavételét, amelyek a 19. század folyamán épültek és építészettörténeti értéket képviselnek, illetve jellegzetesen kifejezik koruk építő tevékenységét. Erre a felhívásra Csongrád megyéből három település - Szentes, Hódmezővásárhely és Kiszombor - küldött jelentést. Ezekben a jelentésekben - szép számmal - boltozott hidak is szerepeltek, mégpedig Szentesen 7, Hódmezővásárhelyen 10, Kiszomborban 4 helyen. Kiszombor nem adta meg a hidak méretadatait, azonban feltételezhetjük, kisméretű boltozatokról van szó. A szentesi boltozatok nyílása 2,0 m, szélességük általában 2,0 m, tehát gyaloghidak, Hódmezővásárhelyen áteresz méretű műtárgyak voltak. Az 1958-ban készített megyei csoportos hídnyilvántartásban hét boltozott híd szerepelt. Építési év csak három hídnál szerepel: a szentesi Kurca-hídnál, a Makócsanádpalotai úton 1901-ben épült betonboltozatnál és az Algyő-maroslelei út 7,140 km szelvényében álló hídnál. Az 1978-ból rendelkezésre álló hídlapok igen értékesek, mivel rajz és/vagy fotó is rendelkezésre áll. A mai megye területén, az akkori Csanád megyei részen 12 boltozat állt [9]. Az útkorszerűsítések során a boltozott hidak három kivételével átépültek. Országos közúton egy, önkormányzati úton két, korát tekintve is értékes műtárgy van még, megóvásuk feltétlenül indokolt. (Szentes, Kurcahíd, Földeák, Szárazér-híd). Emlékképek 1900 körül épült betonboltozatokról (Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény) 44 A dorozsmai kétnyílású boltozat rajza (Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény)