Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A hídépítés fejezetei

FAHIDAK A MEGYÉBEN híd nyílásméretét [23]. 1892-ben két tervet terjesztettek fel a Kereskedelemügyi Minisztériumba. Tekintettel arra, hogy a fa-, illetve a vashíd becsült költsége között kb. 5 %-nyi volt a különbség a minisztérium mederhídként 139 m hosszú, 6 m széles vashidat javasolt. Az ártéri hidak azonban maradtak faszerkezetűnek, mint azt az 1938-ban készült „Hídlap"-ok rajzai és fotói mutatják [21]. A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI te az egyedi hídleírásban megtalálható. A csanádi rév ártéri hídja 1938-ban (Hídlap Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény] A csanádi rév ékelt fatartos hídja 1947. (Hídlap Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény) A szegedi hajóhíd, melyről már volt szó egészen az állandó Tisza-híd elkészültéig (1883) szolgálta a közlekedést, s a századfordulón Csongrádon is hajóhíd készült, az Esztergomban felszabadult hajók felhasználásával. A 225 m hosszú hajóhíd 1896-ban már készen állt, méghozzá olyan szélességgel, hogy kétirányú forgalom bonyolódhatott le rajta [25], A csongrádi hajóhidat 1944-ben felrobbantották, 1949-ben úgy épült újjá, hogy a 13 hídhajóból álló úszóegységből már csak 4 bakos hajóegység volt fából, így nem volt már minden részében „fahíd", ahogy a helyi szóhasználatban élt. Az azóta vasszerkezetűre átépült hajóhíd ma is üzemben van, történeA csongrádi pontonhíd (Kalmár Margit felvétele 1934., Tari László Múzeum) 1944. őszén a megye folyami hidjai robbantás áldozatává váltak, átmenetileg részben faszerkezetű provizóriumok épültek, pl. Makón a közúti híd kiegészítésére, Szegeden a vasúti híd roncsai mellett épült vasúti-közúti provizórium. Ezekről a szerkezetekről a Hidak újjáépítése c. fejezetben van szó. A megye hídállományában az 1930-as évektől már nem volt jellemző a fa hídszerkezet, legalábbis az országos átlagnál kevesebb volt a fahíd. Az 1947ből fennmaradt hídnyilvántartásban: 33 híd közül 11 tégla, 8 vasbeton, 6 acél és öszvér szerkezet, s 8 fahíd volt. Számozott főutakon nem volt fahíd [26]. Figyelemreméltó, hogy az önkormányzati, sőt a sajáthasználatú hídállományban is igen kevés a faszerkezet. 1988-ban a sajáthasználatúak (zömében tsz-hidak) mind vasbeton szerkezetűek voltak [27]. A megye fahídjai nagy múltúak (1241-től), jelentős méretűek (pl. százlábú híd Szegeden összesen kb. 1400 m hosszúsággal), különleges kialakításúak (pl.a makói Maroshíd), s feltétlenül említést érdemel a megye két hajóhídja - a szegedi közel 200 évig szolgált, a csongrádi is több, mint 100 éves már. 36