Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A megye hídállománya

VASÚTI HIDAK Hódmezővá^árhely-Makó-Nagyszentmiklós HÉV: Magyarcsanádi Maró s-híd A Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklós HÉV 47,1 km hosszú új vonalát 1903ban adták át a forgalomnak. A Maros fölött Magyarcsanádnál önálló vasúti hidat építettek. A hidat december 21-én helyezték üzembe. A híd balparti szakaszát 1919-ben felrobbantották és helyreállítására nem is került sor. Románia és Magyarország közötti megállapodás értelmében végül 1956-ban a MAVAG a szerkezet megmaradt részeit elbontotta. A MEGYE HÍDÁLLOMÁNYA A hídállag bemutatása Az ismertetett öt vonalon kívül további mellékvonalak is épültek, azonban több jelentős hídépítésre a megyében nem volt szükség. Az öt folyókeresztezes hídtörténetét az Egyedi hídleírások című fejezet részletesen ismerteti. Orosháza - Szentes Csongrádi Tisza-híd Csongrád HÉV: A Tisza két partját összekötő vonal építése a XX. század első éveiben kezdődhetett meg. A hídépítés költségeinek csökkentésére vegyes forgalmú hidat terveztek Szentes és Csongrád között. A kilencnyílású acélhidat 1903-ban átadták a közúti forgalomnak (Baja-Csongrád-erdőhegyi állami út), a vasutat csak három évvel később nyitották meg. Átereszek és hidak nyílás szerinti megoszlása [db] (zárójelben dóit betűkkel a nyíléstartomány nyílásainak ósszhossza) 2 m-ig 21 db (36 fm) 10 m-ig - 26 db {142 fm) 20 m-ig _—— 13 db fi 68 fm) 20 m fölött - 18 db ÍJ036 fm) A megye vasúthálózatát két pályagazdálkodási központ kezeli Hódmezővásárhely és Kecskemét székhellyel. A terület műtárgyállománya összesen 161 db műtárgy, 186 nyílással, a nyílások összesen 1471 métert hidalnak át. A műtárgyaknak 31%-a híd (2 méterAz 1986-ban megépült teljesen új vasúti Tisza-híd Csongrád és Szentes között (Dr. Domanovszky Sándor felvétele) 72