Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK vényben) 50+10+10 m nyílású acél, illetve vasbeton szerkezet volt. A két 10 m nyílású vasbeton hídon kívül, valamennyi nyílás kéttámaszú, alsópályás, csonka szegmens alakú szerkezet volt, oszlopos rácsozással [6]. A Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklós vasútvonal építésekor, Magyarcsanád és Őscsanád állomások között 1903-ban épült hidak csupán 1919-ig üzemeltek. Akkor felrobbantották és a forgalom többé már nem indult meg. A 47,2 km hosszú vasútvonalból 13,6 km (Őscsanád - Nagyszentmiklós) Romániához került. 1920 és 1944 között csak a magyar oldalon volt vasúti forgalom. A megmaradt nyílásokat 1956-ban a MÁVAG bontotta el. A jobb parti ártéri híd erősen pusztult hídfői, valamint a mederhíd valamennyi alépítménye lényegében sértetlenül azonban ma is áll. A háromnyílású mederhíd és a jobb parti egynyílású ártéri híd egy-egy szerkezete vándorlóidként tovább szolgálhatta a vasúti közlekedést. A csongrádi Tisza-híd II. világháború utáni helyreállításakor a középső, 120 méMAGYARCSANÁDI MAROS-HIDAK A lerobbantott híd 1956 óta csak a hídfők és pillérek állnak (Jójárt János felvétele) teres nyílás helyén annak megosztására beépítették a magyarcsanádi Maros-ártéri-híd 46,20 m támaszközű nyílását [2]. A forgalom ezen a szerkezeten folyt 1986-ig, a Tisza-híd átépítéséig. A mederhíd egyik nyílását átalakítások után, 1960-ban a sajóecsegi Sajó-híd helyreállításához használták föl, ahol jelenleg is megtalálható, mint a híd középső nyílása. A sajóecsegi tervdokumentáció alapján megismerhetjük a hídnyílás fő adatait. A nyolc oszlopmezős főtartójú, parabolikus felső övű hídnyílás támaszköze 48,96 m, szabad nyílása 47,8 m. A főtartó magassága 3,61 és 7,93 m között változó [5]. A magyarcsanádi ártéri híd új helyén 1946-ban (Szentesi Levéltár) 155