Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

SZEGED ELSŐ TISZA-HÍDJA EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK A munkahíd tervrészlete (Közlekedési Múzeum) Az elkészült híd, előtérben a munkahíd (Közlekedési Múzeum) 1841-ben a Loire egyik szigetén, aknamélyítés céljára. Minden egyes pillér két tömbből állt, egy tömb 3 m átmérőjű csővel körülvett betonhenger. A két tömb egymástól 4,00 m középtávolságra van és egymással vasszerkezet kötötte őket össze. A pillérek cölöpözésre támaszkodtak és szádfallal voltak körülvéve. A cső tetejére szerelt légzsilip is 3,00 m átmérőjű volt. A felső részen egy-egy lefelé nyíló ajtó volt, a pillércső belseje felé pedig volt egy oldalsó ajtó, mely függőleges tengely körül fordult. Ez a két ajtó volt a zsilip két elzáró ajtaja. A méretek a maiakhoz képest igen szűkek voltak s mind az anyagok, mind az emberek ki- és bezsilipeléséhez szolgáltak. A mai építkezéseknél ennél sokkal nagyobb és kényelmesebb légzsilipeket használnak a munkások számára. A 3,00 m átmérőjű pillércsőben felül lévő padozaton csörlő volt elhelyezve, amellyel az anyagot a zsilip szintjéig fel lehetett vontatni. Ezt használták az emberek le- és felszállítására is. Egyszerre két ember dolgozott odalenn a földkiásásnál és kettő a csörlőknél. A munkakörülmények igen mostohák voltak. A légnyomásos térben még nem volt villanyvilágítás, egyszerűen azért, mert hűsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Edison megszerkessze az első szénszálas izzólámpát. A munkatérben mécses pislákoló fénye mellett dolgoztak és nyelték a kormot. Amikor elérték a tervezett mélységet, a légzsilipet leszerelték és elkészítették a belső cölöpözést. Erre a célra csövenként 12 db 15 cm átmérőjű fenyőfa cölöpöt vertek le egytonnás verőkossal a viszonylag laza talaj tömörítésére. Egy cölöpre 50 tonna terhelést számítottak, de a próbákon kiderült, hogy azok 500 tonnát is megbírnak. A hídépítés utolsó fázisa a próbaterhelés volt. Az e célra készített külön állványon elA híd próbaterhelése (Közlekedési Múzeum) 94