Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A megye hídállománya

VASÚTI HIDAK A MEGYE HÍDÁLLOMÁNYA VASÚTI HIDAK Csongád megye területét a vasút viszonylag hamar, 1854-ben érte el. Nagyobb híd építésére a Tisza és a Maros fölött volt szükség. Összesen öt vasútvonal keresztezte ezeket a folyókat, ahol a jelentősebb hidakat építették. A megye hídállományának bemutatása előtt röviden ismertetjük az öt, híddal kapcsolatos vonalépítés történetét. Cegléd - Szeged - Temesvár: Szegedi Tisza-híd Az eredeti elképzeléseket tükröző, 1847ben készült terv szerint, a Pestről kiinduló vasútvonal sugárirányban vezetett volna be Szeged városába, és közúti-vasúti vegyes forgalmú híddal keresztezte volna a Tiszát. Lakossági tiltakozás miatt a tervet elvetették. A fő nehézség a nyomvonalválasztás során a Tisza-híd elhelyezése volt. A folyó keresztezésére három változat is született: sugárirányú bevezetés, azaz a Kálvária sugárút folytatásában a vártól északra; a városmagot délről elkerülve (Boszorkánysziget); illetve Szegedtől mintegy 20 km-rel délebbre Magyarkanizsa térségében. A vasútvonalat - Tiszahíd nélkül - 1854. március 4-én megnyitották. A vonal továbbépítése nem sokáig váratott magára. A Temesvárig vezető következő szakaszt már a Császári és Királyi Szabad Osztrák Államvasutak adta át a forgalomnak 1857. november 15-én. Az állandó Tisza-híd azonban csak bő egy évvel később, 1858. december 2-án készült el. Addig a vasúti forgalom az épülő híd munkahídját használta. A vasúti terhelésre méretezett munkahíd középső része nyitható volt a hajóforgalom számára. Az engedélyokmányban a társaság 186 öl (353 m) állandó vashíd és 200 öl (380 m) ártéri híd megépítését vállalta. (Az ártéri híd helyett csak földtöltés készült.) A híd elhelyezésénél hosszadalmas viták után győzött a város: a híd a városközponthoz közel épült, közvetlen az új állomás után. A személyforgalom részére rendkívül előnyös helyválasztás miatt a vasútvonal csaknem 100 -os szűk ívvel (280 m-es sugár) és 9%o-es emelkedővel éri el a hídfőt. Éppen e hátrányok miatt a híd áthelyezése a későbbiek során többször is felvetődött. A forgalom növekedésében bízva már 1858-ban a vasúti hidat kétvágányúra építették ki. Ez volt hazánkban (egyes források szerint a világon is) az első kétvágányú vasúti híd. Az 1858-ban épült kétvágányú Tisza-híd 1944-ben elpusztult... (Közlekedési Múzeum) Magyarországon itt alkalmaztak először légnyomásos alapozást. A híd egyes elemeit Franciaországban szegecselték. A nagy számú helyszíni szegecselést géppel készítették. A szegedi vasúti Tisza-híd az 1944. szeptember 3-i amerikai bombázás és az október 9-i német robbantás során elpusztult. A ron70