Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A megye adottságai

FÖLDRAJZI ÉS VÍZRAJZI ADOTTSÁGOK A MEGYE ADOTTSÁGAI A MEGYE ADOTTSÁGAI FÖLDRAJZI ÉS VÍZRAJZI ADOTTSÁGOK Csongrád megye az Alföld délkeleti része, a Tisza vízgyűjtőterületének és magának a folyónak alsó szakaszához tartozik. Lapos, sík terület, hegyei és völgyei nincsenek. Területe 4263 km

2

, népessége a 19. század elején 270 ezer fő volt, a 21. század fordulójára elérte a 430 ezer főt. Területének túlnyomó része jól termő televényföld, mezőgazdaság és állattenyésztés céljára kiválóan alkalmas. Éghajlatát - az Alföld többi részéhez hasonlóan - kevés csapadék és a napsütéses órák nagy száma jellemzi. Földje a felszínen vízzáró, a felszín alatt agyag és homok. A talajvíz szintje viszonylag magas, legtöbb helyen 1 m mélyen már találunk vizet. Csongrád megyében van az ország legmélyebb pontja [1]. A megye jellemzője homokos-löszös hátság, a Tisza-völgy és a tiszántúli löszös felszín. KECSKEMIJ A megye területe többször és jelentős mértékben módosult: I. István alatt Csanád vármegye a Maros két partján feküdt, Csongrád területe pedig a maitól lényegesen eltért. 1526 után a török megszállás alapvető változást hozott, a hódoltság utáni Karlócai békében (1699) Csongrád és Csanád megye is csak a Marostól északra fekvő területű volt, s csak 1718 (pozsareváci béke) után csatolták a Habsburg birodalomhoz a Marostól délre fekvő korábbi területeket. 1785-ben és 1850ben a megyei szervek hatáskörét igyekeztek lényegesen korlátozni, II. József a megyék helyett kerületekre bontotta az országot. 1879től módosult Csongrád megye területe. A trianoni béke után (1923-tól) Csanád-Arad-Torontál egyelőre egyesített megyét (Makó székhellyel) alakították ki. A megye hegy- és vízrajza 1945-ben Csanád és Csongrád megye alkotta a lényegében mai megye területét, majd 1950-ben „eltűnt" Csanád megye neve. Csongrád megye jelent meg (Hódmezővásárhely székhellyel), területe nem, székhelye azonban (Szeged) változott 1961-ben. Nemcsak a megye területének változásai, hanem a politikai határok változásai is rendkívül befolyásolták a közlekedés feltételeit [8]. A területi és jogi (törvényhatóság) változásokat csak jelzésszerűen említettük. A megye (megyék) hadtörténetét korrekten úgy lehetne elemezni, ha a változó területeket is figyelembe vennénk. 6