Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI A MEGYE HÍDJAINAK ÚJJÁÉPÍTÉSE A MEGYE HÍDJAINAK ÚJJÁÉPÍTÉSE A hidak elemi csapások (árvíz, tűz stb.), háborús cselekmények, járműütközések, szándékos rongálás miatt mehetnek tönkre. A megye hadtörténetében találunk adatokat tűz (szegedi hajóhíd), több esetben árvíz miatti károkra, ebben a fejezetben a háborús károkról és a hidak helyreállításáról szólunk. Az I. világháborúban tudomásunk szerint jelentős kár nem esett a hidakban, 1919-ben azonban a CsongrádSzentes közötti Tisza-híd hullámtéri rácsos szerkezetei közül egy súlyosan károsodott. A helyreállítás részletei nem pontosan ismertek, korabeli fényképek, újságcikkek adnak részletes információkat [1, 15]. A Csongrád-Szentes közti Tisza-híd sérüléseit ideiglenesen így állították helyre (Tari László Múzeum) kent, illetve megszűnt, így pl. a magyarcsanádi közúti Maros-hidat a Románia felőli A végleges helyreállítás képén látszik, hogy a híd nemcsak egy nyílásban sérült (MÁV Rt. Hídtervtár) A csongrádi pontonhídnál a román csapatok kilenc hajót elsüllyesztettek, három súlyosan megrongálódott, a hidat 1920-ban újjáépítették, az elsüllyesztett hajókat csak később mentették ki [2]. A trianoni békeszerződés alapvetően megváltoztatta a megye közlekedési feltételeit: egyes közutak és vasútvonalak forgalma csöknyílásban betonfallal lezárták, úgy hogy csak szekér fért át rajta, a közelben álló vasúti hídon pedig megszűnt a forgalom [3, 9]. 1940ben a közúti Maros-híd felrobbant, helyreállítása nem történt meg [3], A szegedi vasúti Tisza-hidat már 1944. január 3-án, augusztus 24-én és 29-én, végül szeptember 2-án bombázták [5, 6]. Az első 59