Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A hídépítés fejezetei

VAS- ÉS ACÉLHIDAK A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI VAS- ÉS ACÉLHIDAK A korai, úttörő alkotások Budapest után Szegeden épült az országban másodiknak állandó folyami híd. A vasA 145 éve épült, 59 éve elpusztult Tisza-híd {Vasúti Hidak Alapítvány) úti Tisza-híd 1858-ban lett kész francia tervek (Cézanne) szerint, jórészt külföldön gyártott, öntött és kavart vasból. Több tekintetben is úttörő volt a hazai hídépítésben ez a műtárgy: itt alkalmaztak először keszon alapozást - egyébként a kontinensen is a legelsők között alkalmazták ezt a módszert - a hídépítésben. A nyolcnyílású felsőpályás ívtartók elsőként készültek rácsos szerkezetként. A 440 m összhosszúságú, kétvágányú vasúti híd hídépítésünk kiemelkedő emléke lenne ma is, ha 1944 őszén nem vált volna a bombázások áldozatává [1]. Algyőn 1870-ben - hazánkban harmadikként - ismét folyami, vasúti Tisza-hidat avathattak. Érdekes, hogy először fahíd építésre gondoltak, majd csak a közel 100 m medernyílást építették többszörös rácsozású (Etzelféle) kavartvas szerkezettel, a hullámteret 33 nyílású faszerkezettel hidalták át. Monumentális alkotás volt ez a híd is, keszon alapozású pillérei 29 m magasak voltak. A beépített faszerkezettel gondok adódtak, ezért 19011902-ben lényegében új hidat építettek a meglévőtől 25 m-re. A hullámteret párhuzamos övű, oszlopos rácsozású nyílásokkal hidaltak át, a medernyílást cölöpözött áthúzó pályán keresztül az új alépítményre helyezték. A mintegy 400 m hosszú híd felszerkezetének tömege 1870 t [2, 3]. Az algyői Tisza-híd átépítése 1902-ben (MAVAG Archívum) 46