Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI FAHIDAK A MEGYÉBEN Tisza-híd terv 1846. (Koszta József Múzeum Szentes) zett ékelt fagerendás szerkezettel. E hídhoz csatlakozóan állt ekkor a Csát-erén egy fahíd [18]. Ugyancsak a vasútépítés során nagy fahíd épült az algyői Tisza-híd ártéri nyílásaiként 1870-ben: összesen 33 nyílású ékelt fagerendás hídszerkezet épült, mely 1902-ig viselte a vasúti forgalmat [20]. Különleges a Makói Maros-híd története. 1864-ben merült fel építésének igénye, előbb azonban a Rónay család révjoga ügyében egyezségre kellett jutni. 1868-ban már terv is rendelkezésre állt, ezt Dokiéin és Fia építési cég készítette [21]. Anyagi források hiánya miatt az építkezés elhúzódott, s csak 1876-ban kötöttek szerződést Klein és Fia eszéki vállalkozóval a 100 m-es meder és a két ártéri-, 108 ill. 56 m híd építésére. A kivitelező végülis Birnbaum Adalbert és Társa volt. A négynyílású mederhíd u.n. Howe-rendszerű rácsos szerkezet volt: három-három gerendából álló alsó- és felső öv, ferde rácsrudak, függőleges vasrudakkal összefeszítve [15]. A híd 1878. március 14-én már készen volt [22]. Érdekes fejlemény volt, hogy 1881ben az arad-csanádi vasúttársaság negyven évre használatba vette ezt a hidat, 1883-tól ez volt az ország elsó' közös (közúti-vasúti) üzemű hídja, mégpedig úgy, hogy a kétféle forgalmat kerítés választotta el. Máshol is épültek az országban folyami hidak Howe-rendszerú faszerkezettel (pl. Kisköre), egyedülálló azonban a vegyes üzem, valamint az, hogy közel ötven évig (1926-ig) üzemben volt ez a híd [20]. A makói Maros-híd átépítése előtt (1925 A közelben egy másik Maros-híd építésére is igény volt az ősi csanádi (Magyarcsanád) átkelőnél. Először itt is fahíd építését fontolgatták, 1883-ban 25 m nyílású függesztőműves hidat tervezve. 1889-ben az Aradi Királyi Folyami Hivatal 30 m-re emelte az építendő 35