Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI Szegedet 1543-ban elfoglalta a török, a várba három hídon lehetett bejutni, ezek természetszerűleg fahidak voltak [7]. A török kiűzése után 1686-ban hajóhidat állítottak fel az átkelés megkönnyítésére. Érdekes, hogy a török megszállók az országban több helyen, a Dunán is (pl. Buda, Esztergom, Vác) hajóhidat, Szolnoknál cölöpjármos hidat építettek, Szegeden azonban nincs jele, hogy hajóhidat építettek volna [8]. Átmenetileg katonai kormányzás volt Szeged csak 1719-ben kapta vissza királyi városi címét - ebben az időben tudunk jelentős erődítési és hídépítési munkálatokról. 1714ben kész volt az Eugenius árok, ezen természetesen hidakon lehetett csak átjárni [9]. Az 1770-es évekből rajzok maradtak fenn a várbejáró hidakról, ezek ebben az időben többnyílású kőpilléres fahidak voltak [7], Az I. katonai felmérés 1784-ben 49 hidat jelölt, közülük egy biztosan boltozott híd volt, a többi faszerkezetű lehetett [10]. Az akkori, vízzel borított területek miatt viszonylag sok híd volt Szeged, Makó, Szentes környékén. A térképek jelzik a töltéseket és érzékeltetik a hidak méretét (hosszát is). Különösen jelentős volt a szegedi hajóhídtól Szőreg felé vezető úton a Vedres István tervezte három ártéri fahíd: 100, 200 illetve 400 öl nyílással. Egyedülálló, hogy Szeged főmérnöke versben állított emléket a későbbiekben százlábú hídként emlegetett műnek, mely a szegedi ácsok munkáját dicsérte [11]. E hidak 1786 után épültek, a különböző források kissé eltérő időpontot adnak meg (1786-92) a töltés és ezzel a hidak építésére [12, 13]. Technikatörténeti emlék a híd fennmaradt tervFAHIDAK A MEGYÉBEN Szeged várába vezető híd (Móra Ferenc Múzeum) részlete [14]. A Szeged-aradi útra készített többnyílású fahídtervek (1798) Vertics József munkái [15]. 1837-ből rendelkezésre áll Giba Antal földmérő részletes kimutatása a Csanád megyei hidakról, ebből tudjuk, hogy pl. Makón a vendégfogadótól 100 ölre 7 öl nyílású, 3 öl széles tégla hídfőn fahíd állt, mely 1823ban épült, s alá volt dúcolva. Az Apátfalvacsanádi úton - a későbbi állandó hídhoz vezető útszakaszon - három fahíd állt: kettő 55 öl, egy pedig 18 öl hosszú volt [16]. Szegeden 14 híd állt 1837-ben Halácsy Miklós felmérése szerint, s ezek közül nyolc volt faszerkezetű: a 86 öles hajóhíd, a Szilién 43 öl és hat 3-4 öl nyílás méretű. A százlábú híd egy részlete (Móra Ferenc Múzeum) 33 Többnyílású tégla-pilléres híd Szegeden (Móra Ferenc Múzeum)