Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)
A megye adottságai
RÉVÁTKELŐHELYEK, KOMPOK, PONTONHIDAK A MEGYE ADOTTSÁGAI RÉVÁTKELŐHELYEK, KOMPOK, PONTONHIDAK A megyében a Tiszán és a Maroson több jó átkelőhely volt ismert már a honfoglalás előtt is. A vízrendezések, a megye területének és az az országhatárnak változásai (1526, 1920) jelentősen befolyásolták egyes átkelőhelyek jelentőségét. A kedvező átkelőhelyek településalakító tényezők is voltak. Az Árpád-korban Böld, Körtvélyes (Hódmezővásárhely-Szer között), Makó és Csanád volt a legjelentősebb, itt alakultak ki a fontos utak átkelőhelyei [1]. Böld (Csongrád mellett), Csanád a Gellért legendában, Böld (1075) réve Géza adománylevelében is szerepel [2]. Az úthálózat oklevelek alapján a 14-16 században is ezeket az átkelőhelyeket érintette [3]. Szeged volt a legjobb adottságú átkelőhely - itt a legkeskenyebb a Tisza - ezért is vált 1222 sóközponttá, ám jóval előbb is fontos révhely volt. Meglepő, hogy e fontos réven sem 1526 előtt, sem a török uralom alatt nem állítottak be hajóhidat, pedig más helyen (Buda, Vác, Komárom, Esztergom stb.) ilyenek épültek. A török kiűzése után azonban a várnál (palánk) 1686-ban már állt a hajóhíd, melyek rajza, vámbevétele, forgalma (hajóforgalom is) jól ismert. A csongrádi hajóhíd árvízkor, kompközlekedéssel (Tari László Múzeum) A forgalmas revek közül Szegeden epult először híd, még ha nem is állandó [4]. Kedvező közlekedésföldrajzi adottságot hasznosítva 1858-ban vasúti/ majd 1883-ban közúti Tisza-híd is állt már [5]. Algyőnél a török hódoltság idején jelentős révátkelő volt a mai híd környékén. Állandó híd egyelőre vasúti forgalomra 1870-ben épült [6]. A közúti forgalmat csak 1935-ben vezették át a hídon, ekkor a Nagy rév megszűnt és a szekerek számára kiskompot vásároltak [6]. Csongrád mellett a böldi rév jelentősége közismert, ezt jelzi az itt épült erősség, mely a település névadója. Már 1846-ban készült terv fahíd építésére a Tiszán [7]. Ekkor ez még nem valósult meg, ám 1895-ben a város megvette az Esztergomban felszabadult hajókat, s a következő évben már üzemelt a hajóhíd, mely 28 A szegedi hajóhíd mérnöki ábrázolása