Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Utószó

FÜGGELÉK terület. Szentesről szólva a kubikusokról is szólni kellett volna. Dr. Gáli Imre személyes emlékek alapján is nagyra értékeli munkájukat. A 19. század végén a városban és környékén 3000-en voltak, akik a vízrendezéseken, út-, vasútépítésekben dolgoztak. Szentest a kubikosok fővárosaként emlegették. Szeged történetét több rendkívül részletes könyv is feldolgozta kitérve pl. a hajóhíd nyitási jegyzőkönyvére, a vámbevételekre, a hídbizottságra is. Jelen könyvben csak egykét adat szerepel ezekből, pedig a rév- és hídvámok. története rendkívül tanulságos. A megye vasúti-közúti Tisza-hídjainak újjáépítése (1946) óriási feladat volt. Az igen alapos szakirodalom - Angyal Andor - és ezen hidak későbbi története is jól dokumentált, részben Evers Antal jóvoltából, aki pl. a vasúti Tisza-híd korszerűsítéséről 180 oldalas fotótárat állított össze, pontos időrendben, a mintegy 350 fotó zöméhez írásos megjegyzéseket is fűzve. Rendkívül tanulságos forrásmű. A Csongrád-Szentes közötti vasbeton anyagú közúti Tisza-hídról Ötvös Sándor készített fényképes albumot, ez is tankönyvbe való, igen tanulságos. Az acélszerkezetek gyártásáról, szereléséről is gazdag szakirodalom áll rendelkezésre, akár egy részterület, mint például a szerelés, a forgalom alatti építés gyakorlata önmagában is megérdemelne egy külön kiadványt, e témakörben dr. Koller Ida összefoglaló tanulmánya jó kiindulópont, melyre a könyvben hivatkoztam is. Hiányzik e könyvből a folyami hidak alapozásának részletes ismertetése, pedig sok újdonság, érdekesség található a megyében. A megye hadtörténetében sok korszakos esemény volt. A Csongrád-Szentes közötti 1903-ban épült Tisza-híd szép tervei rendelkezésre álltak, a 100 éves pillérek, funkció nélkül ugyan, de tanúskodnak mérnök elődeink tudásáról. Sajnos sok hídterv kimaradt a könyvből főleg nagy mérete miatt. A Tisza-hidak közül a szegedi közúti Tisza-híd (1883) tervei a Szeged újjáépítése című könyvben (az eredetiben) megtalálhatók. Kár, hogy a reprintben csak kevés részletterv van. Igen sok érdekes fotó is kimaradt a könyvből, hozzáférhetőségüket azonban biztosítja, hogy digitálisan rögzítve vannak. A megye kisebb hídjairól egyedi hídleírások nem találhatók a könyvben, Hargitai Jenő hídleírásai jól használhatók a további feldolgozásokban. Sajnálom, hogy sok érdekes irodalmi részlet is kimaradt a könyvből, így Tömörkény humoros írása a szegedi juhászról és a hídvámról vagy Balázs Béla Hidak című verse, melyet a szegedi Tisza-híd átadására írt. Ebből egy pici részt hadd idézzek: „sokféle híd kell még az embereknek /Egymáshoz jutni." Talán nem érdektelen a könyvből kimaradt témák említése, további kutatásra buzdítanak. Dr. Tóth Ernő Srdan Stevanov felvétele 215 UTÓSZÓ